A kockázati tőke fontos szerepet játszik a gazdaságban, hiszen az innováció motorjaiként működő, és a foglalkoztatásban jelentős részt vállaló induló, technológiaorientált, tőkeigényes kis- és középvállalkozásokat finanszíroz. Éppen ezért minden országnak törekednie kell arra, hogy kokcázatitőke-piaca jól működjön. Ha piackudarcok jelentkeznek, ezek a vállalkozások források nélkül maradhatnak, hiszen számukra sokszor a kockázatitőke-befektetések jelentik a tőke-finanszírozás egyetlen elérhető módját. Ilyenkor állami beavatkozásra lehet szükség a piac megfelelő működésének helyreállítása érdekében. Az állami szerepvállalás megítélése azonban vitatott, mert a piaci mechanizmusokba történő beavatkozás nem mindig hozza meg a kívánt eredményt, sokszor negatív hatásokkal is járhat. Dolgozatomban arra keresem a választ, indokolt-e az állami beavatkozás, és ha igen, mely esetekben, és melyik a leghatékonyabb formája. Ehhez az kockázatitőke-befetetések elméletének rövid áttekintése után először sorra veszem, milyen tökéletlenségek fordulnak elő a kockázatitőke-piacon, és ezek mennyiben indokolják az állami beavatkozást; majd három ország, Izrael, Németország és Kanada egy-egy állami kockázatitőke-programjának, valamint a rendszerváltástól napjainkig terjedő időszak magyar programjainak áttekintésével, értékelésével keresek választ arra, mik a programok fő erősségei és buktatói, melyek az állami beavatkozás hatékony és kevésbé hatékony formái. Végül részletesen bemutatom az állami beavatkozás formáját az Európai Unióban jelenleg meghatározó Jeremie-programot, különös tekintettel annak magyarországi megvalósulására, és röviden azt is megvizsgálva, vajon az eddigieknél hatékonyabb megoldást kínál-e ez a program a kockázatitőke-piac gondjaira.