Az ipari forradalommal elkezdődött, több mint 200 éve tartó, az infokommunikációs technológiák megjelenésével újabb lendületet vett, technológiai fejlődés hatására elindult gazdasági növekedés Európában is jelentős jövedelemegyenlőtlenségek kialakulásához vezetett, amelyek mérséklésére az integrációs törekvések eredményeként létrejött az Európai Unió. Schumpeter ismerte fel a technológiai haladás makrogazdasági jelentőségét. Solow alkotott elsőként olyan matematikai modellt, amely a technológiai fejlődést tekintette a hosszú távú növekedés forrásának, amely a klasszikus termelési tényezők felhalmozásán túl járul hozzá a kibocsátás növekedéséhez. Az endogén növekedéselmélet világított rá a mikroszintű összefüggésekre, előtérbe került az innováció és a humán tőke vizsgálata, és egyre inkább hangsúlyozni kezdték az intézmények szerepét. Megfelelő intézményi háttér nélkül a technológiai haladás nem indukál növekedést. Az EU helyzetét a gazdasági növekedés és a technológiai haladás kontextusában elsőként growth és levels accounting módszerrel vizsgáltam. A technológiai haladás egy komplex folyamat, statisztikailag nehezen mérhető, ezért főkomponens–analízis segítségével egy átfogó indikátort állítottam össze, amelynek segítségével regressziós modellben illusztrálhatóak a fejlődést megalapozó technológiai környezet és a megtermelt jövedelmek, illetve a termelékenység közötti összefüggések.