Az energia folyamatos és lehetőleg olcsó rendelkezésre állása elengedhetetlen feltétele a fejlett társadalmak működésképességének és a személyes életszükségletek kielégítésének. Ezek biztosításához a múltban folyamatosan nőtt az energiaigény, napjainkra az emberiség energiaszükséglete hatalmas értéket ért el. Az igények fedezésére az előző évben több milliárd tonna kőolajat, szenet, földgázt kellett kitermelni, így az igények mintegy 85%-át fosszilis ásványi tüzelőanyagokkal, kőolajjal, földgázzal, szénnel fedezzük. A megújuló energiaforrások a szükségletek 10 %-a körüli értéket fedeztek. A múltban az emberiség energiaszükségletének szinte folyamatos növekedésében csak nagyon súlyos krízisek - háborúk, gazdasági válságok - okoztak átmeneti visszaesést vagy stagnálást. Az 1970-es évek olajválsága felerősítette az energiatakarékos szemléletet, ennek hatására lényegesen lassult az energiafelhasználás növekedési üteme. Az erőforrások tekintetében a fenntartható fejlődés elve megkívánja, hogy az energiaellátás ne vezessen a kimerülő energiaforrások tényleges kimerüléséhez, és ne korlátozza a megújulók újra termelődését. A világ 100 évre összegzett szükséglete majd háromszor annyi, amennyit a jelenlegi kőolaj-, földgáz- és szénvagyon összesítve fedezni tudna. Elvileg az ásványi tüzelőanyagokkal fedezhető a 21. század szükséglete. Ehhez azonban a kőolaj- és földgáz- vagyon maximális kitermelése mellett a meglehetősen költséges nem hagyományos lehetőségek kiaknázására is át kellene térni. A megújuló energiaforrások környezettel kapcsolatos előnye az, hogy úgy használhatók fel energiatermelésre, hogy közben nem, vagy csak igen kis mértékben bocsátanak ki környezetre káros anyagokat. Ezek a károsanyag-kibocsátások technikailag jól kezelhetőek és megfelelő előírások betartásával a környezeti kockázat minimálisra csökkenthető. Ez például a légszennyezés mértékének csökkenését jelentheti, ami pedig a lakosság egészségi állapotának javulását hozná magával. A helyi erőforrások ésszerű hasznosítása munkahelyeket teremthetne és lehetővé tehetné, hogy az energiára fordított költségek a helyi gazdaságokat erősítsék, ezzel erősítve az adott terület népességmegtartó képességét. A megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság képezik a jövő energetikai alapját.