Az értekezés a terrorizmus természetrajzi változásait törekszik körvonalazni, a légi közlekedés elleni merényletek jellemző sajátosságainak górcső alá vételével. Az emberiség történetében ismert jelenség, hogy egyének, csoportok, szervezetek, államok a terrorizmus eszköztárához folyamodtak céljaik elérésére. Az erőszakos cselekmények módszertára, valamint ideológiai háttere mérföldkőként határolja el a terrorizmus történetének különböző szakaszait. Az al-Kaida a kritikus infrastruktúra védelmi sebezhetőségét kihasználva, szofisztikált csapásméréssel jelölte ki az összetett külső és belső motivációs tényezőktől vezérelt új típusú terrorizmus helyét. 2001. szeptember 11-én az erőszak új arcot öltött. A Washington és New York elleni támadással a világ az új típusú terrorizmus jelenségével szembesült, amely az ismeretlenségből, hirtelen robbant be a köztudatba. Poszt-posztmodern világunk erőszakformációja ideológiai, vallási, nemzeti, faji, nacionalista indíttatású taktika, amelyet gazdasági, szociális, társadalmi motivációk színeznek tovább. Természetesen ezen alkotóelemek konstellációja nem feltétlenül áll minden esetben együtt. 2001. szeptember 11-én azonban a világ a komplex jelenségek egymásra hatásával szembesült. Az al-Kaida célja leplezetlenül tárult fel: a pusztítás és a minél tömegesebb halálozási arány elérése. A terrorcselekmények a militáns iszlamizmus egyik alaptételére világítottak rá: „bárkiből” lehet öngyilkos merénylő, és bárkiből lehet áldozat. Kutatásom tárgyát, egyebek között, az aszimmetrikus hadviselés elemeként, az al-Kaida típusú akciók humánerőforrás-feltételei adják. Az ártatlan civilek elleni cselekmények orientációját, motivációit, módszereit és működési mechanizmusait analizálom. Az afganisztáni és az iraki célponttal megindított katonai hadműveleteket vizsgálva ajánlást fogalmazok meg a katonai komponens átstrukturálására és a nem militáris eszközök alkalmazási egyensúlyának újragondolására. A madridi és londoni terrorcselekmények vizsgálatával rámutatok a terrorizmus elleni küzdelem jellemző különbözőségeire az Egyesült Államokban és Európában. A nyugat-európai demográfiai változások szempontjából különös hangsúlyt helyezek a militáns iszlamizmus ideológiájának térhódítására a másod- és harmadgenerációs muszlimok között. A többkomponensű megoldáskeresésben kitérek az európaizálás, az Európa-tudatos oktatás, nevelés problematikájára, megvalósítására, valamint a keresztyén egyházak szerepére. A nemzetközi terrorizmust kiváltó tényezők összetettek, akárcsak a megoldás irányába mutató lehetőségek. This dissertation strives to describe changes in the nature of terrorism and its characteristic features while focusing on aviation attacks. It is a well-known phenomenon that in the history of humanity, individuals, groups, organizations, and states turn to the methods and tools of terrorism to achieve their ends. Methods of violent actions, as well as their ideological background, determine their historical setting as well as milestones of the various forms of terrorism. Al-Qaeda, taking advantage of the vulnerability of the critical infrastructure protection, demonstrated the place of Al-Qaeda terrorism with sophisticated attacks that were characterized by complex external and internal motivations. On September 11, 2001, violence took an unexpected new form with the coordinated attacks on New York City and Washington D.C. The world was suddenly confronted with a new type of terrorism, leading to heightened awareness, accompanied by a sense of increased vulnerability. Violence in our post-post-modern world is motivated by ideological, religious, national, racial, and nationalist tactics, which are further impacted by economic and social conditions. Naturally, the component elements don’t always comprise each event, as if forming a conjunction within the constellation. Nevertheless, on 9/11, the world faced the interaction of a complex series of phenomena. Al-Qaeda’s aim was unmasked: to reach the highest possible level of destruction and mass death. These terrorist attacks shed light on one of militant Islamism’s basic principles; that is, “anyone” can become a suicide terrorist and anyone can be a victim. As an element of asymmetrical war, the human resources of Al-Qaeda terrorism are, among others, the subject of my research. I analyze the orientation, motivation, and mechanism of the methods and conduct of attacks on innocent civilians. After studying military operations in Afghanistan and Iraq, I propose that the military component could be restructured and non-military methods be given greater importance. On examining the terrorist actions in Madrid and London, I show the differences between the American and European fight against terrorism. From the perspective of demographic changes in Western Europe, I place considerable stress on the growing influence of the ideology of militant Islamism on second- and third-generation Muslims. In searching for a solution with many components, I discuss the problems and implementation of Europeanization, Europe-conscious education, as well as the role played by the Christian churches. The factors leading to international terrorism are complex, as are their possible solutions.