A dolgozatom szerves részét képezi a 2005/29/EK irányelv, valamint az Irányelv magyar megfelelője, a hazánkban még nem túl nagy múltra visszatekintő, de nagy jelentőséggel bíró fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseinek bemutatása. Az elméleti háttér tisztázását követően pedig annak áttekintése következik, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat hogyan nyilvánulhat meg a hazai gyakorlatban. Munkám fókuszában ennek kapcsán a fogyasztói csoport van. A fogyasztói csoportok esetében a szabályozási problémák ismertetését követően a Gazdasági Versenyhivatal, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a bírósági döntések segítségével arra keresem a választ, hogy a megtévesztés lehetőségét már a konstrukció magában hordozza, vagy a szabályozás hiányából eredeztethetők a fogyasztói csoporttal kapcsolatos problémák. Továbbá megvizsgálom, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó joganyag, és ennek kapcsán a hatóságok fellépése megfelelő védelmet jelent-e a fogyasztói csoportok szervezőinek megtévesztő kereskedelmi gyakorlatával szemben a pénzügyi válság következtében kiszolgáltatott fogyasztók számára.