A globalizáció kifejezést szélesebb és szűkebb értelemben is használhatjuk. Szélesebb értelemben a globalizáció talán akkor kezdődött, amikor kialakultak az egész világot átfogó kereskedelmi társaságok, majd gyarmatbirodalmak. Globalizációnak foghatjuk fel azt is, amikor egy gazdasági-politikai erőcentrum kultúrája fokozatosan kiterjed a glóbusz többi részére. Köznapibb értelemben a pénz- és a termelőtőke határokon, földrészeken átnyúló terjeszkedését értjük a fogalmon. Hatása alól Magyarország sem vonhatja ki magát. Napjaink politikai-gazdasági vitáinak középpontjában a globalizáció áll. Az utóbbi évtizedek fejlődésének következménye, hogy a gazdaság három – szűkebb – területén tapasztalható jelenségek megosztják a szereplőket. Ezek: - a hírközlés forradalmi fejlődése nyomán létrejött világméretű információs térrel, - a pénztőke szabad globális áramlásával és - a termelőtőke globális áramlásával kapcsolatos jelenségek. A globalizáció felgyorsította az internet elterjedését, hiszen használata szükségszerű volt az információáramlás megnövekedéséhez és az adatok gyors hozzáféréséhez. Ezen internetes felületen indulhatott útjára a sokak által kényelmesnek tartott Ügyfélkapu szolgáltatás is, amelynek keretében, gyorsan, otthonról, vagy akár munkahelyről sorbanállás nélkül intézhetjük az ügyeinket. Szakdolgozatomban a globalizáció, az internethasználat és az ügyfélkapu kapcsolatát szeretném bemutatni és új megvilágításba helyezni az adatvédelem és az információs önrendelkezés tükrében. Megismerkedünk egy speciális területtel, sajátos internet-felhasználási móddal, ami a Teleházakon keresztül valósult meg és amely talán túl is mutat a számítógép használatán, hasznosításán, hiszen a globalizáció sokszor vitatott uniformizálása mellett, egyedivé varázsolja a felhasználói környezetet, ápolva a hagyományainkat, közösségépítő, közösségformáló szerepével és kapcsolat megtartó erejével.