Szakdolgozatom célja, hogy bemutassa Magyarország és a Benelux-államok gazdasági kapcsolatait, a tőkeáramlást egymás között és hazánkra vonatkozóan.

Témaválasztásom azért esett ezekre az országokra, mert méretükhöz képest kiemelkedő a világgazdaságban játszott szerepük. Gyakorlatilag a Benelux országok „miniállamnak” tekinthetőek, mégis meghatározóak a világ tőkeáramlásában. A World Investment Report 2011-es kiadása szerint, a kiáramló külföldi közvetlen tőkebefektetések arányát tekintve Belgium, Hollandia és Luxemburg, míg a beáramló befektetéseket tekintve Belgium és Luxemburg került be a globális ranglista első húsz országa közé.

A szakdolgozatom első felében tőkeáramlás elméleti hátterével foglalkozom. Hogyan is vált fontossá a világban a 19. századtól egészen napjainkig, és milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az anyaország és a befogadó ország számára, valamint Magyarország nemzetközi tőkeáramlásának történetével foglalkozik a rendszerváltás után. Hazánk szemszögéből vizsgálom meg, hogy hogyan alakultak a működő tőke befektetések, hogyan oszlott meg az országban, és milyen szektorokba fektettek be a külföldi országok.

A dolgozat második felének első részében bemutatásra kerülnek a Benelux-államok, létrejöttük, gazdaságuk, illetve hogy hogyan váltak a világ legfejlettebb országainak egyikévé.

Ezután, mint ahogy a cím is említi, ezen országok gazdasági kapcsolati állnak a középpontban. Ebben a részben mutatom be a gazdasági kapcsolatokat, különös tekintettel a Benelux-államok tőkéjének magyarországi alakulására, helyzetére.

A mai, globalizálódó világban a külföldi működőtőke befektetéseknek jelentős szerepük és jelentőségük van, mind a fejlett, mind a fejlődő és fejletlen gazdaságokban, hiszen egy részről ez jelenti az országok számára a további fellendülést, vagy a felzárkózást a fejlett országokhoz.

A magyar-benelux kapcsolatokról megállapíthatjuk, hogy a külkereskedelem folyamatosan növekedett 1989/90 óta, azonban egyes időszakokban kisebb visszaesések következtek be. Magyarország számára ezek az országok fontos szerepet játszanak a kereskedelemben, azonban a másik oldalról nézve hazánknak csekély szerepe van a Benelux államok kereskedelmében.

A tőkeáramlás tekintetében megállapíthatjuk, hogy Magyarország számára a három ország közül a legjelentősebb tőkebefektető ország Hollandia. Ebből az országból érkezik a legtöbb tőke, és a tőke állománya is a legnagyobb Magyarországon. Hollandiával kialakított kapcsolatunk sokkal szorosabb és időben is nagyobb múlttal rendelkezik.

A gazdasági válság azonban nem tett jót egyik ország külkereskedelemnek, se a tőkeáramlásnak. A beszűkülő piacok miatt a kereskedelem és a befektetés is visszaesett. Az, hogy miként fognak ezen országok kilábalni a még jelenleg is tovább gyűrűződő válságból, az a jövő zenéje.

Összességében elmondhatjuk, hogy nemcsak a nagy kiterjedésű országok lehetnek vezető államok. Nagyon fontos, hogy a meglévő természeti adottságokat kihasználva, folyamatosan törekedjünk a fejlődésre. Bár a Benelux államok történelmüket tekintve szorosan összefonódtak, egyenként is meghatározó államokká tudtak válni Európában. Bár Magyarországgal is szoros kapcsolatot építettek ki, főleg a tőkeberuházásokat tekintve, úgy érzem nem elfogadható, hogy ezen kapcsolatokból nagyrészt ezek a kis államok profitálnak. A sok magyarországi leányvállalat inkább tőkekivonást, minthogy fejlődést jelent. A hosszú távú kapcsolatok viszont hozzásegíthetik az országot egy fenntartható fejlődés eléréséhez.

Ehhez persze fontos lenne, hogy hazánk az üzleti környezetben még vonzóbbá váljon, stabilabb, kiszámíthatóbb gazdaságot tudjon felmutatni. Nyitottságunkat továbbra is meg kell őriznünk, és politikailag is támogatni kell azokat a lépéseket, amelyek segítségével elérhető lenne, hogy a közös kereskedelem egyenlege ne csak a mi oldalunkról nézve legyen negatív.