A mobiltechnológia felgyorsult ütemének tudatában feltételezhető, hogy néhány év elteltével a ma még elképzelhetetlennek tűnő információs technológia valósággá válik és beépül az emberek mindennapos életébe. Önmagában a gyorsabb internet, illetve a mobil intézkedések változást hoznak a hétköznapokba, modernizálják azokat, és az emberek gondolkodását a technológia területén. A dolgozatomban a mobiltechnológia és technológiaáramlás közötti kapcsolatára kerestem a választ, illetve kutattam, hogy napainkban milyen tendenciák állnak fent. Kutatásom során kiderült, hogy ez egy olyan terület melynek vizsgálatára egyelőre kevés szakirodalom áll rendelkezésre. A technológiatranszfer fogalmának meghatározásában is még sok vita van annak pontos értelmezéséről, meghatározásáról. Elsősorban a folyamat részvevőire helyeztem a hangsúlyt a kutatásomban és az elméleti áttekintéseket követően gyakorlati példával szemléltettem, hogy a mobiltechnológiában az átadó és átvevő szerepköre miképpen alakul a mobil gyártás folyamatában. A választásom azért esett erre az iparágra, mert meglátásom szerint jelenleg ez tekinthető a legdinamikusabban fejlődő ágazatnak. A vállalatok illetve azok globális kapcsolata közötti lehetőségekre helyeztem a hangsúlyt. A mobiltechnológia egyik legígéretesebb cégét, az Apple-t vizsgáltam, illetve az Amerikai Egyesült Államokból a fogyasztói elektronikai gyártás hogyan vált ázsiai üzletággá. Elemzésemben segítséget nyújtottak elsősorban a New York Times-ban megjelent cikkek, valamint a témát hasonló komolysággal kezelt internetes oldalak. Dolgozatomban részletesen foglalkoztam a leginkább meghatározónak vélt vállalatokkal illetve azzal, hogy milyen okok vezetnek oda, hogy egy másik országba vigyék át a gyártásukat, tudásukat, illetve a fejlesztéseiket. A vállalatok üzleti politikájának elemzésekor kitérek arra is, hogy miért éri meg máshol legyártatni, majd ismét visszaszállítani egy adott terméket, részletesen bemutatva a jelenlegi vezető okos mobiltelefont, az iPhone-t gyártó Apple-t és a vállalat technológiatranszfer hatását a munkaerőre az Egyesült Államokban, valamint kitértem arra is, hogy a konkurens mobil gyártóknak milyen lépeseket kellett tenniük annak érdekében, hogy lépést tudjanak tartani az Apple keltette fokozódó versennyel. Megállapításom szerint vállalati szinten leszögezhető, hogy kulcsfontosságú szerepet tulajdoníthatunk a szervezetek közötti versenynek, illetve versenyképességnek. Erre rendkívül nagy hatással vannak a fejlesztések, továbbá az innovatív képességek, amelyek természetesen erősítik a cégek létjogosultságát a mai felgyorsult technológiai változások világában, a 21. században. Mondhatjuk, hogy a technológiai újítások fontosak, hisz ez egy alapvető tény, viszont az innováció hasznosítását, kihasználását, a különböző területeken való bevezetését és az ott történő modernizálást kiemelt figyelemmel kell kísérnie az alkalmazott technológusoknak az újítások mértékének, illetve értékének szempontjából. Nagy hangsúlyt kell fektetni ezek növelésére.

A technológiatranszfernek napjainkban sok formája van – határon túli beruházások, vállalatok felvásárlása, gépekkel való kereskedelem – mindazonáltal e transznacionális szervezetek tevékenységük által válhattak fontossá világgazdasági szempontból. A transznacionális vállalatok forgalmának erősségét több tényező is befolyásolhatja, mint például a vállalat körében folytatott kutatási és fejlesztési eljárások, illetve ezek erőssége. A jövőben elképzelhető, hogy kutató laborokat fognak igénybe venni a kutatás-fejlesztés kidolgozására a költségviszonyok szem előtt tartása végett. Jellemzővé vált, hogy a transznacionális vállalat a stratégiai szempontból nem túl lényeges – kutatási és fejlesztési – tevékenységet helyezi a határon túlra. Az internacionális versenyben, versenyképességben nagymértékben nőtt a rivalizálás, az innovációk, a kevesebb időt igénylő termék előállítási eljárások, az erős marketing stratégiák, illetve a fogyasztói igények befolyásolása. Az utóbbi időben több ország is felzárkózott és javult az innovációs képesség, az ehhez szükséges erőfeszítéseknek köszönhetően a különböző államok területén megnőtt a magasan képzett szakemberek száma, ami által kockázatossá vált a másolatok készítésének elterjedése. Az internacionális hatalmi viszonyok átrendeződésével, változásával nem csupán a versenyképesség válik kockázatossá, de ezzel együtt több együttműködés és stratégiai szövetség is valósággá válik.

Kutatásom során az alábbi kérdések merültek fel: • Milyen okok vezetnek oda, hogy egy innovatív ország kihelyezze termelését egy másik országba? • Hogyan befolyásolja a kihelyezés az ország munkaerő-állományát és gazdaságát? • A válság miként befolyásolta a technológiatranszfert? • Milyen jövőbeli változások fognak bekövetkezni illetve, melyek a várható tendenciák?