A kutatás megkezdése előtt arra voltam kíváncsi, hogy pontosan mit is takar a Six Disciplines metodikája − csupán egy újabb elmélet, vagy pedig gyakorlati eszközöket is kínál a cégvezetők számára? −, továbbá milyen elemekből áll, azokat hogyan kell megfelelően alkalmazni, illetve a valóságban miként történik a szisztéma bevezetése, és elsajátítása. E kérdésekre egyértelmű, átfogó válaszokat szeretnék kapni, ezért célszerűnek tartom ezen új stratégiai módszertan széleskörű elemzését, az elméleti síktól kiindulva a gyakorlati megvalósításig.Ennek megfelelően, a dolgozat első részében röviden felvázolom a módszertan kialakítását és elterjedését eredményező tényezőket, amelyet követően tisztázni szeretném tartalmát − pontosan miről is van szó −, mivel rövid múltjából adódóan még sokak számára ismeretlen lehet ez az új metodika. Tekintve, hogy a stratégia megfelelő kialakítása mellett, főként annak tényleges megvalósítására fókuszál, így ismertetem azokat a tényezőket, amelyek rendszerint ez utóbbi folyamat elmaradását, háttérbe szorulását okozzák. A módszertan rövid definiálása után sorra veszem a konkrét elemeit, részletekbe menően ismertetem hat alapelvét – amelyről elnevezését kapta −, vizsgálva a stratégia kialakítását, a célkitűzés és a tervezés folyamatát, a szervezésre vonatkozó, valamint a tervek megvalósításához kapcsolódó eljárásokat, a folyamatos fejlesztés alapelveit és eszközeit, illetve a vállalkozás átfogó felülvizsgálatának módszereit. A dolgozat ezen fejezetét elsősorban a módszertant kialakító Gary Harpst által írt könyvekre kívánom építeni. Végül szeretném bemutatni a Six Disciplines gyakorlati megvalósítását két hazai kisvállalkozás példáján keresztül, amely során kiemelt szerepet szánok a módszertan bevezetésének okaira, folyamatára, az elsajátított elemekre, és az azoknak köszönhető eredményekre, illetve kitérek azon tényezőkre is, amelyeket nem alkalmaznak a vizsgált vállalkozások. Továbbá arra is szeretnék választ kapni, hogy a módszertan mely lépéseinek megvalósítása jelentette a legnagyobb kihívást, és a legnagyobb áttörést az elemzett cégek működésében, rámutatva a szisztéma alkalmazásának nehézségeire, és hasznára. Az esettanulmányokat az ügyvezetőkkel készített interjúk, és az alkalmazottak körében végzett felmérés alapján, illetve a rendelkezésemre bocsátott belső használatú dokumentumok figyelembe vételével szeretném elkészíteni. Dolgozatom utolsó részében szeretném összegezni a Six Disciplines módszertanhoz kapcsolódó kutatásom tapasztalatait.