A szaporodási rendszer a viselkedésökológia leggyakrabban vizsgált jelensége. Miért fontos a természetvédelem számára az egyes fajok szaporodási rendszerének megértése? Az utódgondozás befolyásolja az egyed túlélését, hatással van az adott populáció élőhely-használatára, és befolyásolja a populációdinamikát. A függőcinege (Remiz pendulinus) változatos szaporodási rendszere révén alkalmas a nemek közti érdekellentétek szerepének vizsgálatára. E faj vizsgálatával magyarázatot találhatunk az eltérő szaporodási rendszerek kialakulására. A függőcinegék rendhagyó szaporodási rendszerének mozgatórugója a nemek közötti evolúciós érdekellentét. Mindkét nem arra törekszik, hogy elhagyva párját újrapárosodjon. Az elhagyott pár nem mindig vállalja az utódgondozást, ezért a fészekaljak egyharmada elpusztul. Az eddigi vizsgálatok eredményei mentén felvetődő kérdés egyrészt, hogy az egyedek viselkedése független-e egymástól, vagy figyelembe veszik a párjuk döntését? Másrészt mi a szülők közti interakciók pontos természete? Jelzik-e egymásnak dezertálási szándékukat? Ennek eldöntésére további pontos viselkedési adatok szükségesek. A függőcinege akusztikus jelrendszere igen sokoldalú. Például az énekrepertoár tekintetében igen nagy az egyedi változatosság. Ezért részletekbe menően érdemes föltárni a függőcinegék akusztikus jelrendszerét, és annak szerepét a faj életében. Terepi hang- és videofölvételek alapján részletesen elemzett jelek három viselkedési szituációhoz kapcsolódnak: 1 -A hívóhangok három fajspecifikus változatát, 2 -a rezidens és betolakodó hím közvetlen közeli kontaktusához kapcsolható tremolót, 3 -a nagy változatosságú énekrepertoár három motívumát részletesen, további hetet fő strukturális jellemzői szerint ismertetek. Megállapítottam, hogy a bonyolultabb ének-motívumok strukturálisan levezethetők az egyszerűbb jelekből. Esetenként az ének-motívum részeként megjelenő egyszerűbb jelek felharmonikusokban gazdagodva hallhatóak. A megvizsgált tíz ének-motívum közül ötben konzekvensen megjelenő frekvencia-modulációs sajátosságot találtam. E jelenség hátterében a hangképzésben szerepet játszó, syrinx-környéki gégecső-izomzat -felsőbb idegi szabályozottságú- asszimetrikus működése áll. Ezen eredmény kijelöli a vizsgálatok további irányát. A továbbiakban egy-egy jel lényegesen több egyedtől származó megszólalását, és egyedenként legalább egy nagyságrenddel több azonos motívumot kell az itt bemutatott részletességgel elemezni.