Napjainkban egyre több ember számára kezd fontosabb szerepet betölteni az egészséges életmódra való törekvés, amelyben nagy szerepet tölt be a méz is. A méz évezredek óta természetes élelmiszer, amely jótékony hatású az emberi szervezetre és bárki számára könnyedén hozzáférhető. Nem egyszerűen édesség vagy édesítőszer, hanem hasznos élelmiszer, táplálék kiegészítő, hiszen számos nélkülözhetetlen ásványi anyagot, vitamint, nyomelemet tartalmaz. A mindennapi életben bárhol találkozhatunk magával a mézzel vagy mézzel készült termékekkel, mint például élelmiszerek, kozmetikumok, tisztálkodó szerek. A méhészkedés hazánkban és a világ összes országában is nagy múltra tekint vissza. A magyar méz világszerte ismert és elismert termék. Célom az volt, hogy a hazánkban legkedveltebb mézeket vizsgáljak meg és a kapott eredményeket hasonlítsam össze. Vizsgálataim során 23 mézmintát vizsgáltam, amelyből, 5 különböző akácmézet, 5 különböző repcemézet, 5 különböző virágmézet, 4 különböző napraforgómézet, és 4 különböző erdeimézet vizsgáltam meg. Ezek a mézek mind magyarországi területeken gyűjtött mézek, melyek csomagolója és származási helye és egyben termelője egyaránt ismert volt számomra. A friss méz hidroxi-metil-furfurol (HMF) - tartalma alacsony, azonban szakszerűtlen tárolás, melegítés és invert sziruppal történő hamisítás esetén ez az érték megnő. Ugyanakkor a sötétebb mézek esetében is tapasztaltam nagyobb HMF – értéket. Ebben az esetben azomban a sötét szín is befolyásolhatta a mérés eredményét.

Összegzésként a következő tényeket állapítottam meg. A mért eredmények alapján elmondható, hogy 2009-ben mért értékek mindegyike megfelel a Magyar Élelmiszerkönyv szerint meghatározott maximális 40 mg/kg-os kritériumnak. Viszont a 2011-ben mért második mérés sorozatnál azt tapasztaltam, hogy nagyon sok esetben nem felel meg az előírásokban szereplő értékeknek. Az akácméznél az 1-es, 2-es, és 3-as minta értékei nem felelnek meg. A repce mézeknél csakis a 4-es mintánál mért értékek felelnek meg az előírásoknak. A virágméznél szintén a 4-es mézminta értékei felelnek meg az előírásoknak, de már ez az érték is nagyon magasnak mondható. A napraforgómézeknél a 4-es és 5-ös minta értékei felelnek meg kizárólag, de itt a 4-es mintánál volt megfigyelhető a legnagyobb változás, amely 47,5-szerese volt a kezdeti mérésnek. Az erdeimézeknél viszont egy minta értéke sem felelt meg a 2011 es méréseknél az előírásoknak tehát minden minta HMF-tartalma magasabb volt a 40 mg/kg os értéknél. A friss méz hidroxi-metil-furfurol (HMF) - tartalma alacsony, azonban szakszerűtlen tárolás, melegítés és invert sziruppal történő hamisítás esetén ez az érték megnő. Ugyanakkor a sötétebb mézek esetében is tapasztaltam nagyobb HMF – értéket. Ebben az esetben azomban a sötét szín is befolyásolhatta a mérés eredményét.

Összegzésként a következő tényeket állapítottam meg. A mért eredmények alapján elmondható, hogy 2009-ben mért értékek mindegyike megfelel a Magyar Élelmiszerkönyv szerint meghatározott maximális 40 mg/kg-os kritériumnak. Viszont a 2011-ben mért második mérés sorozatnál azt tapasztaltam, hogy nagyon sok esetben nem felel meg az előírásokban szereplő értékeknek. Az akácméznél az 1-es, 2-es, és 3-as minta értékei nem felelnek meg. A repce mézeknél csakis a 4-es mintánál mért értékek felelnek meg az előírásoknak. A virágméznél szintén a 4-es mézminta értékei felelnek meg az előírásoknak, de már ez az érték is nagyon magasnak mondható. A napraforgómézeknél a 4-es és 5-ös minta értékei felelnek meg kizárólag, de itt a 4-es mintánál volt megfigyelhető a legnagyobb változás, amely 47,5-szerese volt a kezdeti mérésnek. Az erdeimézeknél viszont egy minta értéke sem felelt meg a 2011 es méréseknél az előírásoknak tehát minden minta HMF-tartalma magasabb volt a 40 mg/kg os értéknél.