A ciszplatin nevű rákellenes vegyület felfedezése óta intenzíven folynak kutatások a platinafémek körében (Pt, Pd, Ir, Rh, Os, Ru), hogy újabb, hasonló hatású, de kevesebb mellékhatással rendelkező komplexet állítsanak elő. Az elmúlt időben számos kísérletet végeztek Ru komplexekkel, amelyek során előállítottak olyan vegyületeket, amelyek antitumor hatásúak voltak és mellékhatásaik is enyhébbek a ciszplatinéhoz képest. Ezen túl arra a következtetésre jutottak, hogy a különféle kapcsolódó donoratomok közül az oxigénnel alkotja a leglabilisabb komplexet a ruténium. A periódusos rendszerben közvetlenül a Ru alatt elhelyezkedő Os-nak a tulajdonságai hasonlóak, de a nagyobb mérete miatt inertebb, így a ligandumcseréje olyan lassú lehet, hogy oxigén donoratomok esetén kevésbé labilis az analóg Ru komplexekhez képest, így ligandumcsere nélkül elérheti a szervezetben a célsejtet. Munkám során olyan Os félszendvics vegyületek előállítása és analitikai módszerekkel történő vizsgálata volt a cél, ahol (O,O) donort tartalmazó ligandum gyanánt piron és piridinon származékokat használtam. A piron vegyületek egyik tagja a 3-hidroxi-2-metil-4H-pirán-4-on, közismertebb nevén maltol, amit élelmiszeripari adalékként használnak, így szervezetbarát tulajdonsága miatt komplexekben való alkalmazása kedvezményezett, más toxikusabb anyagokkal szemben. Először elő kellett állítanom az [Os(η6-p-cimol)Cl2]2 dimert, illetve a szükséges ligandumokat, majd tisztaságuk vizsgálata után elkezdtem a komplexek szintézisét. Ezt követően az előállított komplexeket jellemeztem 1H-NMR, IR, elemanalízis, ESI-MS és röntgendiffrakciós szerkezetvizsgálati módszerekkel. Az [Os(η6-p-cimol)Cl2]2 dimer, a ligandumok és az [Os(η6-p-cimol)(O,O)X]n+ szerkezetű komplexek reproduktív szintézise sikeres volt. Ezt követően a szerkezetvizsgálati módszerek tisztának mutatták az összes anyagot, illetve utaltak a komplexek kialakulására. Egy komplex esetén sikerült egykristályt előállítani, amelynek a röntgendiffrakciós vizsgálata közvetlen bizonyítékot mutatott arra, hogy az adott ligandum a várt (O,O) keláton keresztül koordinálódik a fémionhoz. Az előállítások és szerkezetvizsgálatok során fellépő problémákra sikerült megoldást találni, és magyarázni az adott esetekben fellépő különféle eltéréseket és jelenségeket.