Sertéshizlalás ökonómiai elemzése adott vállalkozás példáján keresztül

Dátum
2012-05-09T09:30:02Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A globális sertéshústermelés és fogyasztás jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben. Az egyre emelkedő kereslet lehetővé tette az országok számára a nemzetközi értékesítés lehetőségét. A kereskedelem liberalizációja az egész világon jelentős növekedést eredményezett a világkereskedelemben. Miközben az export piacokon erős verseny kezdett kialakulni a régi és újonnan sertéshús termeléssel foglalkozó országok között erősödő globális keresleti növekedés indult el e termék iránt, különösen az ázsiai országokban. A globális termelés 2010-ben 109 millió tonna volt, ebből Kína 51 millió tonnával részesedik, az USA 10 millióval, Németország 5 millió tonnával, illetve Brazília, Spanyolország és Vietnám is 3-3 millió tonna sertéshúst termelt. Az utóbbi évekhez képest e téren is növekedés tapasztalható, mégpedig 2,5% 2008 és 2009 között, illetve 2,8% 2009 és 2010 között. Ennek a növekedési folyamatnak döntő oka az, hogy a kínai, indiai és délkelet-ázsiai országok többségében a jövedelmek növekedésnek indultak, ez pedig a húsfogyasztás növekedésével jár. Az EU-27-en belül a legnagyobb arányt a termelésben Németország képviseli. 2010-ben 5,4 millió tonna sertéshúst állított elő az EU-27 22,8 millió tonnás termeléséből. Ez 23%-os arányt jelent. A második legnagyobb sertéshús előállító Spanyolország volt, mintegy 3,3 millió tonnás termeléssel. A harmadik legnagyobb termelő Franciaország volt, 2,2 millió tonnát állított elő. A legnagyobb sertéstartó tagországokban a termelés további bővítését a környezetvédelmi előírások is lassítják, így a növekedés üteme csökkenhet a jövőben. Érdemes megemlíteni a dán sertéshús termelési modellt, ahol a vágások 96%-át két szövetkezeti vágóhíd, a Danish Crown és a Tican végzi, ezáltal az export mértéke a lakossági fogyasztáshoz képest a legmagasabb a világon. Az EU-27-en belül a top 3 ország az Európai Unióban megtermelt összes sertéshús 48,71%-át állította elő. Az Európai Unióban a sertéshús termelés és fogyasztás előreláthatólag lassabb ütemben fog növekedni a 2009-2015-ös időszakban. Ennek egyik legfőbb oka az ekkorra kibontakozó gazdasági válság, amely komoly mértékű negatív hatást gyakorol az EU sertéságazatára. Az Európai Bizottság adatai alapján az EU-27 sertéshústermelésének növekedési üteme már 2008-ban mérséklődni kezdett. A Dán Hússzövetség az európai termelés 3-4%-os, míg az Európai Bizottság 2%-os visszaesését jelzi előre.

Leírás
Kulcsszavak
sertéstenyésztés, gazdasági helyzet
Forrás