A vetésváltás, trágyázás és az évjáratok hatásának vizsgálata a búza termésére a Szirmaterm Kft.-nél

Dátum
2012-05-25T09:21:42Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Dolgozatomban az elővetemény, az évjárat, a trágyázás és környezeti viszonyok hatását vizsgáltam a búza terméseredményére Szirmaterm Kft.-nél a 2007., 2008. és 2009. években. A Kft. két különálló és különböző területén végeztem a vizsgálatokat. A gazdaság viszonylag nagy 2800 ha szántóterülettel rendelkezik melyen a búza termesztését fél intenzíven folytatják. A termesztési körülményeknek köszönhetően és a gazdaság állattenyésztési ágazatának ellátása miatt bővebb vetésváltás áll rendelkezésükre. A vetésterületükben évjáratoktól függően a legnagyobb arányban a gabonafélék, vannak jelen, de mellette hasonló nagyságú területtel megtaláljuk, a gabonaféléknek jó előveteményeként szolgáló olajnövényeket. Kisebb, de nem elhanyagolható területen pedig a takarmánynövények előállítását folytatják. A vizsgálat jól rámutat arra, hogy a hiányos trágyázás esetében mind nagyobb jelentőséggel bírnak az elővetemények és évjáratok hatásai a búza terméshozamára. A különböző talajadottságú területeken az ugyanolyan előveteményekre és tápanyag ellátási viszonyokra eltérően reagált a búza. Az eltérő évjáratokban a jobb vízellátottságú I. területen kisebb ingadozással nagyobb és biztosabb terméseredményeket értünk el a különböző elővetemények után, mint az elmúlt évtizedekben folyamatosan szerves trágyázott II. területen. A rossz vízgazdálkodású talajokon így még nagyobb hatással rendelkeznek az elővetemények, amelyeknek a hatása az optimális trágyázással nehezebben befolyásolható. A búza számára aszályos 2007. évjáratban az elegendő mennyiségű NPK trágyázás és a 2009. évben az egyoldalú nitrogéntrágyázás esetében is a közepes elővetemények, a kukorica és napraforgó után volt a nagyobb termésmennyiség. A jó előveteménynek számító repce mindkettő aszályos évjáratban kedvezőtlen előveteménye volt a búzának. Csak a 2008. évjárat jó adottságainak az eredményeképpen mutatkozott meg az elővetemények kedvező hatása a búzára szintén az egyoldalú nitrogéntrágyázás mellett. Összességében megállapítható hogy a szélsőséges és átlagos évjáratokban egyaránt a búza nagyobb terméshozamát gazdasági vagy agrotechnikai okok miatt a trágyázással nem tudjuk biztosítani akkor a megfelelő vetésváltással csökkenteni vagy növelni tudjuk azok hatását.

Leírás
Kulcsszavak
búza, elővetemény
Forrás