Szakdolgozatom első részében a pancreas anatómiáját és élettanát mutattam be. Majd az 1-es és 2-es típusú diabetes mellitust hasonlítottam össze. Nagy hangsúlyt helyeztem az NIDDM epidemiológiájára, pathogenezisére, klinikai tüneteire és lehetséges szövődményeire. Kutatásom elsősorban a cukorbetegség kezelésében legtöbbet és leghatásosabban alkalmazott gyógynövényekre (kecskeruta, fahéj, fekete áfonya, közönséges bab, balzsamkörte, görögszéna) és egy állati eredetű antidiabetikumra, az exenatidra irányult. A vizsgálatok a fahéjat tekintik a leginkább effektívnek, hiszen szabályozni tudja a szervezet vércukor- és vérnyomásértékeit is. A további kutatások valószínűleg ezen a területen fognak folytatódni. A közönséges bab, a görögszéna valamint a balzsamkörte egyaránt rendelkezik posztprandiális vércukorcsökkentő hatással, csak más-más mechanizmuson keresztül érik el hatásukat. A fekete áfonya pedig a diabétesz okozta szövődmények (érrendszeri problémák, cataracta) megelőzésére illetve kezelésére alkalmas. Az exenatid előnye, hogy nem okoz hipoglikémiát. Hátránya, hogy csak szubkután injekció formájában alkalmazható. A XXI. században a gyógynövények ismét reneszánszukat élik. Még a modern gyógyszeriparban is egyre erősödik az a tendencia, amely a növényi kivonatokat tartalmazó készítmények gyártását és forgalmazását helyezi előtérbe a vegyi úton előállított szerekkel szemben. Problémát jelent azonban, hogy míg az orvostudomány által alkalmazott eljárások tudományosan bizonyított tényeken alapulnak, addig a gyógynövények hatékonyságának alátámasztására viszonylag kevés klinikai vizsgálatot végeztek mostanáig. Még nem áll rendelkezésre olyan hatékony gyógynövény és abból előállított koncentrátum, amely helyettesíteni tudná az inzulint vagy a bevált antidiabetikumokat. Ám a metformin sikere azt jelzi, hogy újabb típusú és az eddigieknél még előnyösebb szerek természetben való keresése indokolt és még eredményes is lehet.„Medicus curat, natura sanat.” - avagy az „orvostudomány kezel, a természet gyógyít”Dr. Kéry Ágnes professzor szerint az orvostársadalom lassacskán elfogadja, hogy „az ésszerű fitoterápiának megvan a maga helye a gyógyszeres terápiában”. Hol van tehát a gyógynövények helye modern életünkben? A fűszerpolcon vagy a kertben? A gyógynövények hűséges kísérőink voltak hosszú évezredek óta, és alighanem azok is maradnak még jó darabig. Csak tulajdon bölcsességünkön múlik, hogy élni tudunk-e velük.