Nincs olyan nap, hogy ne hallanánk a számítógépekről, a számítástechnikáról. A tv- és rádióadások, az ismeretterjesztő folyóiratok, a napilapok hasábjai tele vannak az újabb és újabb lehetőségekről szóló hírekkel. Rövidesen nem lesz olyan szakma a világon, amelyhez legalább minimális számítástechnikai ismeret, jártasság ne lenne szükséges. A társadalom igényli az eszközök és a programok fejlesztését, de ezt az igényt csak a legkorszerűbb tudomány és technika képes kielégíteni. Az általános műveltségnek elengedhetetlenül szerves része a technikai műveltség, és azon belül a számítástechnikai műveltség is. Ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyeket az általános műveltség megalapozásában, a képességek és jártasságok kifejlesztésében tud nyújtani a számítógép. Nem csoda, hogy az oktatásügy is felismerte a számítógép jelentőségét. A Nemzeti Alaptantervben (NAT) az informatika önálló tantárgyként jelent meg. Ez két részből áll: számítástechnika és könyvtári ismeretek, amelyben a számítástechnikáé a főszerep. E tárgynak a jövőben kulcsszerepet szánnak az oktatás minden fokán. Az iskolákra ez nagy anyagi terhet ró, hiszen a számítástechnika nem olcsó tantárgy. Ennek ellenére az intézmények nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy optimális körülmények között lehessen tanítani a számítástechnikát. Magyarországon ma már minden felső- és középfokú oktatási intézményben és gyakorlatilag minden általános iskolában van számítógép. A számítástechnika más tantárgyak tanítását tanulását is támogatja, oktatóprogramjai révén. Ezért kapott helyet a NAT műveltségi területei között már az alapfokú oktatásban is. A NAT a gépkezelés mellett a felhasználói és oktatóprogramokkal való bánni tudást tette követelménnyé. Ezért is döntöttem úgy, hogy a szakdolgozati témám egy oktatási segédanyag megírása legyen.

A számítógépek fejlődésével, a gép méret- és árcsökkenésével együtt a hálózatok is fejlődtek, még ha nem is olyan gyorsan. Fejlődésük fellendülését később az a felismerés is segítette, hogy nem feltétlenül szükséges új adatátviteli közegeket, kábeleket építeni, telepíteni, felhasználhatjuk a már - esetleg teljesen más célra - korábban megépült rendszereket, mint például a telefonhálózatot. Ez különösen az egymástól távol eső gépeknél lehet költségkímélő módszer. A PC gépek korában pedig a hálózatok virágkorát éljük. Az, hogy idáig jutottunk, a számítógépek fejlődésén kívül az átviteli csatornák és a hálózatokat kezelő operációs rendszerek, valamint a hálózat használatára kifejlesztett felhasználói szoftverek fejlődésének is köszönhető. A hálózatos munkakörnyezetben ugyanis a legfontosabb szempont a gyorsaság (ma már nehéz elképzelni, hogy akár még tíz évvel ezelőtt is milyen csigalassúsággal „vánszorogtak” az adatok a hálózaton) és az adatbiztonság. Ennek két összetevője van: illetéktelenek ne juthassanak hozzá mások adataihoz, illetve ne vesszenek el adatok a rendszer hibáiból adódóan. Ezekhez szükség volt megbízható hardver és szoftver háttérre. Végezetül említsük meg azt a tényt, hogy a hálózat ilyen mértékű felhasználásához meg kellett születniük a világméretű hálózatoknak, köztük az Internetnek. A szakdolgozatom oktatóprogramja egyben nevelő célzatú is. Az élet minden területén vannak viselkedési szabályok. A megfelelő viselkedés az Internet használatakor is alapvető fontosságú.