Diplomamunkám témáját a fogyasztóvédelem területéről merítettem, mivel az egyetemi éveim alatt számtalanszor nyílt lehetőségem arra, hogy ezzel a témával kapcsolatba kerüljek. Nyári gyakorlataimat és a szakmai félévemet az egri hatóságnál töltöttem, ahol személyes tapasztalatokkal is gazdagabbá váltam e területen, valamint az egyetem falain belül is mélyíthettem elméleti tudásomat. Magyarország nem tartozik azok közé az országok közé, amelyekről elmondható, hogy a társadalom nagy része tudatos fogyasztónak számít, ezért hazánkban a fogyasztóvédelem egyik kiemelt célja és feladata a tudatos fogyasztóvá nevelés. A fogyasztóvédelem témaköre a szociológiában, a közgazdasági és a jogtudományban egy olyan gondolatrendszert honosított meg, melynek lényege a fogyasztói magatartás integratív szemléletű vizsgálata a jog és a gazdaság mikroökonómiai egységeinek, a fogyasztó-termelő viszonyának interdiszciplináris megközelítése. A fogyasztók érdekeinek védelme, a tudatos fogyasztóvá nevelés több évtizedes törekvése a hazai fogyasztóvédelmi politikának és az Európai Unió jogalkotásának, valamint a fogyasztóvédelem érdekében eljáró társadalmi szervezeteknek. A rendszerváltást követően fogyasztói társadalommá váltunk, azonban ez nemcsak a sokáig áhított előnyöket, hanem annak minden negatív oldalát is magával hozta. A kínálat növekedésével a fogyasztók ismeretei nem nőttek egyenes arányban a gazdálkodói oldal kommunikációjával, kereskedelmi praktikájával, gondosan válogatott termékkínálatával. Ebben a környezetben csak egy leleményes, jogaival és kötelezettségeivel tisztában levő fogyasztó tud eligazodni, és válhat a közös piacot élvező és nem elszenvedő, együttható szereplőjévé. Napjaikban az állam kiemelkedő szerepet vállal a fogyasztói érdekek védelme terén, erre hivatott közigazgatási hatóságainak működtetésével, valamint a fogyasztók széleskörű tájékoztatásával, oktatásával. A fogyasztóvédelem fontos feladata, hogy a termékek forgalmazása és a szolgáltatások nyújtása során a fogyasztó alapvető személyhez fűződő jogai biztosítva legyenek. Ezek az alapvető személyhez fűződő jogok elsődlegesen az élethez, testi épséghez, egészséghez kapcsolódó elvárások. E jogok védelemben részesítésének garanciáját fejezi ki a termékbiztonság követelménye. A termék biztonságos megítélése számos tényező függvénye – a termék alapvető ismérve, összetétele, csomagolása –, melyek befolyásolják a fogyasztói döntéseket. Az élethez nélkülözhetetlen, ezért kiemelkedően fontos mindenki számára a napi megélhetés biztosítása. Nem véletlen, hogy valamennyi társadalmi modell egyik legfontosabb feladatának tartja a megfelelő ellátást. Már az ókori Róma császárai is tudták, hogy a népnek kenyér kell és cirkusz. A modern, európai jóléti társadalmakban a megfelelő élelmiszer-ellátottság magától értetődőnek számít. Európa ma már jóval többet termel, mint amennyire lakóinak ténylegesen szüksége lenne. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk eredményeképpen a választék kibővült és az árak viszonylagosan csökkentek. Jelenleg az élelmiszerlánc szemlélet kialakulásával és hazánkban történt bevezetésével párhuzamosan az élelmiszerbiztonság számos kérdései is kihangsúlyozott jelentőséget kaptak. Élelmiszerek vásárlása esetén fontos kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy milyen terméket és milyen eredetű árut veszünk, nemcsak arra, hogy milyen eladási áron tesszük ezt meg. A terméken feltüntetett információkat érdemes megfelelő gondossággal tanulmányozni, hogy az ott megjelenített adatok, híven tükrözik-e a valóságot. A magatartása kiemelt fontosságú mind a tudomány, mind az egészség, mind pedig a gazdaság szempontjából. Ahhoz, hogy a magyar társadalmat rá lehessen szoktatni, nevelni a tudatosságra, először az alapokat, vagyis az információforrásokat kell megerősíteni. Leglényegesebb és legalapvetőbb információforrás az élelmiszerjelölés, hiszen élelmiszert mindenki fogyaszt, és szoros összefüggésben van az emberi egészséggel. Igaz az a mondás, miszerint: „Az vagy, amit eszel”. Az élelmiszer jelölés kérdésköre az Európai Unióban is központi szerepet kap, hiszen fontos az élelmiszer-biztonság szempontjából a nyomon követhetőség biztosítása, valamint fontos az áruk szabad mozgása szempontjából a minél egységesebb jelölési rend kialakítása. Ennek folytán az élelmiszerjelölés alapvető követelményeit uniós rendeletek, irányelvek határozzák meg, míg egyes speciálisabb területekre vonatkozóan megengedett a nemzeti szabályozás. Azért választottam ezt a témát, mert fogyasztó lévén, nap, mint nap magam is szembesülök e téma aktualitásával. Dolgozatommal segíteni szeretnék a fogyasztói társadalom tudatosságának növelésében, a bemutatott példákon keresztül a jogszabályokat igyekszem még egyértelműbbé, közérthetőbbé tenni mindenki számára. Ezt követően a fogyasztóvédelmi politika és a témával kapcsolatos törvények ismertetésével foglalkozom, majd a csomagolás és az élelmiszerek jelölésének összefüggéseit kívánom szemléltetni. Ezt követően az élelmiszerszabályozás egyetemes történetének ismertetésétől egyes regulációk összefoglalásával folytatom. Dolgozatom zárásaként néhány ellenőrzési példán keresztül szeretném a fogyasztóvédelmi vizsgálatokat bemutatni ezeknek a törvényeknek az ismeretében.