Nappali tagozaton matematika-ábrázoló geometria tanár szakon végeztem szintén itt a Debreceni Egyetemen. Az ábrázoló geometria szakom igen kedves volt számomra, és a számítógépi grafika nagyon sokban kapcsolódik ehhez a tárgyhoz. A szakdolgozatom kicsit vissza is nyúl korábbi ismereteimhez, főképpen a görbék és felületek elméletéhez. Az informatika, és azon belül a komputer grafika egy olyan fiatal tudományterület, mely igen rohamosan fejlődik. A subdivision görbék és felületek is egy új területe ennek a tudományágnak, így sajnos még magyar nyelvű szakirodalom nem állt rendelkezésemre, csak angol nyelvű cikkekből, könyvekből tanulmányozhattam ezen témakört. A szakdolgozatomban először fontosnak tartottam tisztázni a finomítás fogalmát, ezután a subdivision görbékkel kapcsolatos ismereteket írtam le, itt külön kitértem a kvadratikus, illetve a köbös esetre. A subdivision felületek közül 2 előállítási módszert ismertettem (Doo-Sabin módszert és a Catmull-Clark módszert). Ezek mindegyike approximációs módszer. Fontos lehet azonban, hogy bizonyos pontok rajta maradjanak a felületen, azaz interpolációs módszerrel állítsuk elő a felületet. Ilyen módszerek például a pillangó séma, melyet Nira Dyn dolgozott ki, vagy például a Kobbelt séma. Ezek részletezésére azonban már nem tértem ki szakdolgozatomban. Mindez azonban nem csak elmélet, hanem gyakorlat is, hiszen az újabb 3D-s tervező szoftverek (3D Studio, Truespace, Blender) képesek subdivision felületek szemléltetésére, kezelésére különböző módszerek alkalmazásával. Várható, hogy az elkövetkezendő időszakban egyre több és jobb eszköz kerül elő, melyekkel subdivision felületeket lehet előállítani.