Dolgozatomban a gazdasági társaságok átalakulásának szabályait vizsgálom, kiemelt figyelmet fordítottam a betéti társaságból történő korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulásra. Legfőbb célkitűzésem, hogy lépésről lépesre bemutassam a bonyolult átalakulási folyamat menetét. A dolgozat elején az átalakulás szabályait ismertetem, a választható cégformákat. Bemutatom a két végletet, a kötelező átalakulást és azokat az eseteket, amikor nem lehet átalakulni. Az átalakulási tilalmak azért kerülnek megemlítésre, mert ezen helyzetek esetén semmiképp nem kerülhet sor átalakulásra. A kötelező átalakulásról pedig akkor beszélünk, amikor nincs mit mérlegelni a Gt. kötelezően előírja az átalakulást. Értelmezem a

• 2006. évi IV. törvényt a gazdasági társaságokról (Gt.) • 1989. évi XIII. törvényt a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról (Át.) • 2000. évi C. törvényt a számvitelről (Sztv.) • 1996. évi LXXXI. törvényt a társasági adóról (Tao.) • 2007. évi CXXVII. törvényt az általános forgalmi adóról (Áfa tv.) • 1990. évi XCIII. törvényt az illetékről (Itv.) • 2003. évi XCII. törvényt az adózás rendjéről (Art.) • 1996. évi LXXXI. törvényt a társasági adóról és az osztalékadóról.

Egy konkrét példán keresztül ismertetem a formaváltással történő átalakulás szabályait, illetve gyakorlati nehézségeit, az átalakulás során elvégzendő feladatokat, azt, hogy milyen dokumentumokat kell elkészíteni, milyen határidőkkel, a szorosan kapcsolódó számviteli, adójogi és illetékjogi szabályokat. Mindezt azért írtam le egy helyen, mert ezen folyamatok, teendők nem választhatók el egymástól, a különböző jogszabályok rendelkezéseit együttesen, összehangoltan kell alkalmazni.