Az emberi természetre jellemző a kíváncsiság, és sokan szeretnek borzongató dolgokat is látni, esetleg valamilyen szinten részt is venni bennük. Ez az, ami szükséges volt ahhoz, hogy kialakuljon maga a katasztrófa-turizmus, mely ma már világszerte virágzó ágazatnak számít. A katasztrófák helyszínén a tragédia bekövetkezését követően sok mindenre szükség van, de a bámészkodók, akik a legtöbb esetben csak hátráltatják a helyreállítási munkálatokat, a legkevésbé sem hiányoznak. Ha az autópályán van egy baleset, ott is mindenki lelassít, megáll és nézelődik. Az emberekben mindig is volt egyfajta együttérzéssel, részvéttel vegyes kíváncsiság. Sokan azért mennek a katasztrófa sújtotta területekre, hogy segítsenek, de az sem elhanyagolható számukra, hogy testközelből tudják megtapasztalni az újonnan kialakult helyzetet. Abba azonban a legtöbbször nem gondolnak bele, hogy akivel a tragédia történt, annak a kíváncsiskodás ezen formája, bámészkodó jelenlétük milyen érzés lehet. Sajnálatos emberi tulajdonság az is, hogy sokszor igen nehezen tudjuk beleélni magunkat mások helyzetébe, elgondolkodni azon, mi hogyan éreznénk az ő helyükben. A legtöbben valószínűleg nem örülnek a kíváncsi tekinteteknek, a vakuk villogásának.