A dolgozatom témáját tekintve több okból választottam Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határ menti együttműködéseinek elemzését. Nem csak azért, mert Bsc diplomámat Nyíregyházán szereztem meg, de 2011 nyarán lehetőségem nyílt egy hónap gyakorlati időt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökségnél eltölteni. A gyakorlati időszak alatt bepillantást nyertem a megye fejlesztési tevékenységébe, amelyben kiemelkedő szerepet szánnak a határmenti területek fejlesztésében. A határok a történelem során sokat változtak, így mára a több szempontból szétválasztott területek határvonalán periférikus részek alakultak ki. Az Európai Unió megalakulása óta a határok lebontása révén egyre nőtt a regionális politika szerepe, és egyre kiemeltebben kezdtek foglalkozni az államhatárok, a határmentiség, és a határon átnyúló együttműködések jelentőségével. Az egyre fokozódó integrációs folyamatokban Európában egyre inkább felértékelődik a határokat átszelő interregionális együttműködések szerepe segítve a felzárkózás lehetőségét. Magyarország csatlakozásával az államhatárok funkciói, a határ menti együttműködések jelentősége, a határrégiók szerepe megváltozott. A Kelet-Közép-Európai államhatárok mentén évtizedes problémák, régóta tartó perifériaképződés akadályozzák az integrációt, ezért hazánkban kiemelten kell kezelni a halmozottan hátrányos területeket kihasználva a csatlakozásból származó előnyöket. Dolgozatomat a határon átnyúló régiók kialakulásával kezdem, mivel fontos a határ elválasztó és egyben összekötő szerepének megismeréséhez. Az előbb említett régiók sokfélék lehetnek, más és másképpen lehet őket értelmezni, a régió fogalmának tisztázása ezért ehhez elengedhetetlen területi, funkcionális és politikai kiterjedés alapján. Mindezek után az Európai Unió regionális stratégiáját taglalom, hogy az európai régiók (köztük a nagyobb eurorégiós szerveződések) hogyan illenek bele ebbe a regionális rendszerbe. A határ menti térségek fejlesztésére az Unió 1990-től kezdődően indított programokat, mint az INTERREG, és az azokat felváltó Európai Területi Együttműködések. Ezek lehetnek transznacionális (nemzetek feletti) és interregionális (régiók közötti) kiterjedésűek. A következőkben a perifériák képződését mutatom be, amely gyakran a határok elválasztó szerepének érvényesülésekor alakul ki, bár a határnak összekötő szerepe is létezik. Az előbb említett területek képződésében nyilván valóan a történelem eseményei is szerepet játszottak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye periférikus helyzetére nagyban hatott az a tény, hogy az idők során Magyarország helye sem volt kedvező Európán belül a földrajzi felfedezésekből való kimaradás, a török hódoltság, vagy a Szovjetunióhoz tartozás miatt. A Trianoni békediktátumban 1920-ban deklarált új határ az addig egymással szoros gazdasági kapcsolatban lévő területeket választott el egymástól ezzel gátat szabva a fejlődésnek. A rendszerváltás, majd a 2004-es EU csatlakozás révén nyíltak lehetőségek a fejlesztésre. Dolgozatomban kiemelten foglalkozom az ország egyik halmozottan hátrányos helyzetű területével, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határmenti térségének problémáival társadalmi-gazdasági elemzéssel, és a lehetőségek kihasználásával, határon átnyúló kapcsolatainak fejlődésével 2007-2013 közötti ciklusában Szlovákia, Ukrajna, és Románia vonatkozásában. Fontos hangsúlyt helyezek a határmenti térségek fejlesztésének alternatíváira, és elemzem, hogy a határon átnyúló fejlesztéspolitika milyen kitörési lehetőségeket kínál a periférikus térség felemelkedésére.