A növekvő mennyiségű szennyvíziszap napjainkban egyre több problémát okoz. A hulladékok kezelése, feldolgozása, és e hulladékok elhelyezésének környezetbarát megoldása nem várathat magára, a kezelendő szennyvíziszap mennyisége a szennyvízelvezetési és tisztítási program előre haladtával számottevően növekszik. A 2000-es évben keletkezett iszapok mennyiségéhez képest már 2008-ra közel 85%-kal nőt a keletkező szennyvíziszapok mennyisége (I1). A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a települési önkormányzat közszolgáltatás körében ellátandó feladataként határozza meg a szennyvíziszap, kommunális szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezésének megszervezését. A hulladékgazdálkodási törvényt figyelembe véve törekedni kell a szennyvíziszapok kezelése során a hasznosításának megoldására, előnyben részesítve azokat az eljárásokat (biológiai aerob vagy anaerob lebontás, mint anyagában történő hasznosítás), amelyek széles körűen felhasználható termékeket, példánknál maradva komposztot eredményeznek (I1). KÁRPÁTI (2002) szerint a legtöbb európai országban így Magyarországot is beleértve egyre nagyobb gondot jelent a hulladékok növekvő termelése, a keletkező hulladékok szakszerű, környezetkímélő hasznosítása és ártalmatlanítása. Magyarország színvonala a hulladékgazdálkodás terén le van maradva az EU környezetvédelmi célkitűzéseitől. Ugyanakkor a csatlakozáshoz szigorú követelményeknek kellett megfelelnie az országnak. Különösen igaz a biológiailag bontható anyagokra, amelyeknek kezelése a gyakorlatban, jórészt még megoldatlan. Magyarországon a hasznosításukra és természetkímélő ártalmatlanításukra még nincs szakszerű gyakorlat. Jelenleg a szennyvíziszap nagy részét nyers formájában injektálják a talajba, vagy egyszerűen kiöntözik, esetleg bekeverik a hulladéklerakókon. Sajnos a szennyvizeknek csak a felét gyűjtik össze és annak is csak a felét kezelik szakszerűen biológiai kezeléssel.

Az új jogszabályok ezt már nem teszik lehetővé:

1.  2000. évi XLII. Tv. A hulladékgazdálkodásról 13. §-a szerint a hulladék termelője, birtokosa köteles gondoskodni a tevékenysége során keletkező, illetve más módon birtokába kerülő hulladék gyűjtéséről, ártalmatlanításáról. (üzemeltetők felelőssége)
   

2.   50/2001. (IV. 3.) Korm. Rendelet 1. §1 pontja szabályozza, hogy egyes szennyvizek, kezelt iszapok, ideértve a szennyvíziszap komposztokat, mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználását.
   

3.  1999/31/EK irányelv, mely a biológiailag lebomló szerves anyag lerakható mennyiségét korlátozza. 
   

4.  A 49/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet alapján a nitrát-érzékenynek minősülő mezőgazdasági területekre szennyvízzel, szennyvíziszappal (és szerves trágyával) évente legfeljebb 170 kg/ha összes nitrogén helyezhető ki.
   

5.  A 33/2000. (111.17.) Korm. rendelet eredményeként évente 50-100 hulladéklerakó rekultiválását írja elő, amivel csökken az iszap elhelyezésének köre.