A hazánkban termesztett gyökérzöldség fajok közül a sárgarépa bír a legnagyobb jelentőséggel. A termesztés sikerét meghatározza a megfelelő fajta kiválasztása és az alkalmazott termesztési mód. A répatest fejlődéséhez elengedhetetlen a jó talaj szerkezet, amely a jó minőségű termés előállítását teszi lehetővé. Kötöttebb talajon sárgarépát bakhátas termesztéssel érdemes végezni, amely lehetővé teszi, hogy őszre, a betakarítás idejére is a megfelelő laza talaj szerkezet biztosítható legyen. E mellett a fajta kiválasztása is nagy jelentőségű, hogy a talaj- és klimatikus viszonyoknak a legjobban megfeleljen. Kísérletünkben négy sárgarépafajtát (Danvers, Fertődi vörös, Rekord és Chantennay) vizsgáltunk 30 cm magas bakhát kialakításában, négyismétléses kísérletben. A vizsgált fajtáknál mértük a lombhosszúságot, a levélzet állását, egészségi állapotát, a répatest váll részének színeződési hajlamát, valamint laboratóriumi mérések keretében meghatároztuk az összetett- és redukáló cukortartalmat, továbbá a szárazanyag-, a karotin- és a nitrát mennyiségét frissen felszedett állapotban és 6 hónapos tárolás után. Megállapítottuk, hogy legnagyobb lombozattal (35 cm) a Chantennay rendelkezett a vizsgált genotípusok között. Valamennyi fajtánál a levelek felállóak voltak, azonban a növény egészségügyi állapotában különbségek mutatkoztak, azaz a Rekord és Chantennay megőrizték épségüket, míg a Danvers és a Fertődi vörösnél ez kevésbé sikerült ugyanazon növényvédelmi beavatkozások mellett. A lombozat ezen tulajdonságai kiemelt jelentőségűek és a sikeres gépi betakarításhoz, amely nyűvő rendszerű, mivel a gép levelénél fogva emeli ki a növényt a talajból. A sárgarépa értékét elsősorban a színanyag- és a cukortartalma határozza meg. A vizsgált fajták között a legnagyobb összes cukor mennyiséget a Rekord fajtánál mértünk (8,1 %). A sárgarépa tárolhatóságát az összes szárazanyag tartalom alakulása jelentős mértékben befolyásolja. A Rekord és a Danvers fajtáknál több mint 14 %-os szárazanyag tartalmat mértünk, amely közel 2 %-os különbséget jelent a Chantennay-nél mért értékhez képest (12,47 %). A karotin mennyiségében legnagyobb értéket a Fertődi vörösnél mértünk (32,9 mg/kg). A tárolás alatt a sárgarépában felhalmozott anyagok jelentős változásokon mentek keresztül. Kísérletemben megállapítottuk, hogy a fajták átlagában vízvesztésből adódóan körülbelül 1,5 %-kal nőtt a szárazanyag tartalom, 1 %-kal a cukortartalom, míg a karotin tartalomban jelentős csökkenés következett be. Ez alól kivétel volt a Chantennay fajta, amely ugyan betakarításnál nem mutatott nagy karotin tartalmat (19,7 mg/kg), azonban tárolás során ez a mennyiség nőtt (21,87 mg/kg). Összességében megállapítható, hogy körülményeink között a Chantennay fajta kúp alakú répatest formájával stabil minőségi paramétereivel lehetővé teszi a hatékony gépi betakarítást és a jó minőség megőrzését tárolás után is.