A csemegekukorica azon ritka kivételek egyike a szántóföldi zöldségnövények között, amelyek kisebb nagyobb ingadozásokkal, ugyan, de lényegében Magyarország piacvezető zöldségnövénye maradt, nemcsak hazai, hanem a franciákkal váltakozva EU-s szinten is, úgy a terület, mint termésmennyiség tekintetében. A KSH becsült adatai szerint a friss fogyasztásra való értékesítés (belföldi piac és közvetlen export), valamint a saját termelésből való fogyasztás együttesen 2-3%-ot tesz ki. A szántóföldi zöldségnövények a világ szántóterületének 2-3%-át foglalja el. Ez az arány igaz Magyarországon is. A csemegekukorica termesztés szempontjából az USA a legfontosabb ország mivel vetésterületének közel 25%-a ott található. Európában a 2000-es évek eleje óta Franciaországot megelőzve ezt a növényt Magyarországon termelik a legnagyobb vetésterületen. A csemegekukorica hazánk legnagyobb területen termesztett szántóföldi zöldségnövénye. A növénytermesztés sikerességét alapvetően meghatározzák az agroökológiai és agrotechnikai tényezők. Az éghajlati, domborzati és talajadottságai kiválóan alkalmassá teszik Magyarországot az ország jelentős területén a csemegekukorica termesztésére. A csemegekukorica nagyon igényes a talaj minőségére, valamint a talaj kultúrállapotára. Alapvetően csernozjom dinamikájú talajokon lehet termeszteni, ebből fakadóan a termesztés legfontosabb régiója a Hajdúság. A termést befolyásoló hatások közül az adott termesztési év időjárási paraméterei alapvetően meghatározzák a csemegekukorica termesztés eredményességét, mivel a növény rövidebb tenyészidejű, dinamikai vízigénye eltérő a takarmány kukoricához képest. A vízellátás folyamatossága a termés mennyisége mellett a minőséget is jelentősen befolyásolja. A vízellátás központi szerepét jól jelzi, hogy hazánkban a csemegekukorica termesztése döntően öntözött körülmények között történik. Vizsgálataim során felhasználtam a Kit-debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet látóképi kísérleti telepének öntözési és csapadék adatait valamint a termelési naplót. Az adatok segítségével vizsgáltam az bio csemegekukorica termésalakulását 2008 és 2011 között. A 2008-as évben 14,7 t/ha, 2009-ben 8,6 t/ha, 2010-ben 11 t/ha, 2011-ben 12,8 t/ha volt a termésátlag. A vizsgálatokból kiderült, hogy a kísérlet időszakában hatással volt a termés mennyiségére az időjárás az öntözés mennyisége, valamint a szerves trágyázás. A vetésváltás a csemegekukorica termesztésénél évről évre ugyanúgy történik valamint a vetésidő és a betakarítás ideje is közel egy időszakban zajlik. Eltérés a tőszám alakulásában volt mely az első két évben azonos volt az utolsó két évben pedig növelték. A tőszám emelése viszont nem hozta meg a várt terméstöbbletet. A vizsgálatom során arra a következtetésre jutottam, hogy a szerves trágyázás mennyiségét és gyakoriságát kell, növelni a nagyobb termés érdekében. A Látóképen végzett kísérlet során elvégzett mérések és adatgyűjtés eredményei alapján a csemegekukorica ökotermesztésének sok sajátosságát ismerhettem meg. A látóképi kísérleti telep állandó szerződésben áll a Penta Frost Kft.–vel ami nagy bevételeket biztosít a cég számára. A megtermelt csemegekukorica alapanyagul szolgál a Hipp cég bébitápszereinek. A bio csemegekukorica előállításának költségei jóval a bevétel alatt maradtak a vizsgálatom évei alatt, tehát érdemes öko csemegekukorica termesztésével foglalkozni napjainkban.