Hazák területének igen jelentős része (mintegy 67%, FVM 2001) áll mezőgazdasági művelés alatt, ahol az állandó emberi jelenlét és a sok évszázados gazdálkodás szinte teljesen megszüntette az eredeti vegetációt, s egykori természetes élőhelyeink jelentős átalakuláson mentek, illetve mennek keresztül. Ezek az átalakulások gyakran a degradáció irányába mutatnak. Napjaink egyik legfontosabb természetvédelmi problémája a biológiai sokféleség csökkenése, melynek oka leggyakrabban az élőhelyek degradálódása, fragmentálódása vagy teljes eltűnése. Emiatt dolgozatom elsődleges célkitűzése, hogy felmérjem öt, szántóföldi táblák közé ékelt bolygatott élőhely botanikai állapotát, természeti értékeit, és információkat gyűjtsek e mintaterületek jelentőségéről (pl. refugium) a tájban. Azaz a vizsgált élőhelyek növényvilágának felismerése, bemutatása, valamint a z élőhelyek jelentőségének meghatározása a biológiai sokszínűség fenntartásában. Ahol lehetőségeim megengedik, a mintaterületek állatvilágáról is adatokat gyűjtök. Továbbá célom egy monitoring vizsgálat megalapozása, amellyel az elkövetkező évtizedekben vizsgálni, s nyomon követni lehet az élőhelyek botanikai állapotának változását a klímaváltozás hatására. Megfigyeléseimmel alátámasztottam, hogy bár apró szigetekként léteznek a nagy kiterjedésű mezőgazdasági táblák között, mind az öt mintaterület fontos eleme az ökológiai hálózatnak. Bemutattam, hogy a már védett első mintaterületen (szikes rét) túl a védett állatfajok szempontjából kiemelendő a második- (azaz az ecsetpázsitos rét) és a harmadik- (azaz a mézpázsitos szikes rét degradált gyepszegéllyel) mintaterület. E természetvédelmi védettséget eddig nem élvező területek életteret biztosítanak olyan védett madárfajoknak, mint például a bölömbika, a nagykócsag, a szürke gém és sárgarigó, valamint béka- és siklófajoknak. A két mintaterületet egymástól elválasztó Keleti-főcsatorna gátját szegélyező fás-cserjés szegélyek, pedig egyértelmű oltalmat nyújtanak őzeknek, nyulaknak, sünöknek és kakukkoknak, s maga a főcsatorna, mint zöld folyosó funkcionál. A többi élőhelyet is egy vagy több oldalról belvízcsatorna határolja, vagy keresztülmetszi, azaz zöld folyosónak tekinthetők, ezáltal lehetséges az agrárfelszínek izoláló hatásának csökkentése. Meghatároztam, hogy az általam vizsgált mintaterületekre mely következő főbb természetvédelmi prioritások alkalmazhatók: fajgazdagság, magasabb rendszertani egységek gazdagsága (családok, nemzetségek), veszélyeztetettség. Bemutattam, hogy az ökológiai hálózatot sohasem egy-egy kiemelt faj, vagy populáció szempontjából kell értelmezni, hanem az összes természetes körülmények között előforduló élőlényt kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy az ökológiai hálózatok kapcsán a természetes folyamatok dinamikájának megőrzése és segítése kell, hogy a fő rendezőelv legyen. Rámutattam, hogy fontos a védett területeken kívül található természetes és természetközeli élőhelyek védelme (és rehabilitációja). Továbbá megerősítettem, hogy inkább egyes élőhelyeket, mint egyes fajokat kell védeni, mivel ez jobban elősegíti a biodiverzitás megőrzését. Rámutattam, hogy nagyon fontos lenne az élőhelyek degradálódásában szerepet játszó külső hatások mérséklése, megszüntetése. Megállapítottam, hogy mindegyik mintaterület esetében a hemikryptophyta fajok részaránya a legmagasabb (32–46%), őket a therophyta fajok követik (22–32%), amelyek a mintaterületek szárazodását jelzik. Megállapítottam, hogy mind az öt mintaterület esetében az eurázsiai flóraelemek részaránya mintegy kétszerese (43–52%) a magyar flórára jellemző értéknek (22,5%). Igen magas a kozmopolita fajok részaránya is (20–29%) a magyar flórára jellemző értékhez (6,5%>) viszonyítva. Az európai flóraelemek részaránya viszont alacsonyabb (9–16%), mint a magyar flórára jellemző érték (20,4%). A statisztikai elemzések eredményeképpen megállapítottam, hogy a fajszámot illetően mind az öt mintaterület esetében szélsőséges ingadozás jellemzi a sokaságot. Ami borítás átlagát illeti, az a harmadik mintaterület (mézpázsitos szikes rét degradált gyepszegéllyel) esetében a legnagyobb, itt a variációs koefficiens is homogenitást mutat. A Shannon-érték vizsgálatakor a második mintaterület (ecsetpázsitos rét) esetében a legmagasabb az átlag, s legkisebb a szóródás. A variációs koefficiens közepes változékonyságot jelez. Az egyenletesség mediánja a harmadik mintaterület esetéri a legalacsonyabb és a szóródás is itt a legnagyobb. Mind a kétféle klaszteranalízis ugyanazokat a társulásokat sorolta egy klaszterbe, ebből megállapítható, hogy e társulások nagyon különböznek egymástól a családok borítottsági értékei alapján. A significant part of Hungary (approx 67%, FVM 2001) is under agricultural cultivation where the original vegetation has almost been eliminated by the continuous human presence and centuries-long agricultural activities. The once-natural habitats have gone, or are undergoing significant change. Nowadays one of the environmental problems of high importance is the decrease in biodiversity, often due to the degradation, fragmentation or disappearance of habitats. The primary objective of my research work was to scope out the species structure, probable botanical values of five disturbed habitats and to collect data on the importance (for example refuge) of them in the given small region. That is to show and to scientifically sum up the flora and fauna of the researched habitats and to express their importance in preserving biodiversity. Where it was possible 1 collected data on the fauna of the habitats. Other aim was to establish the basics of a future monitoring survey in order to trace the changes of the botanical situation of the habitats due to climate change. I have stated that all these five habitats - that exist like small "islands" amongst the big agricultural plough-lands - are important elements of the ecological network. I have shown that besides the already protected first habitat (protected saline meadow) from the point of view of protected animals the second and the third habitats mast be emphasised, These yet not protected habitats provide living space of such protected bird species as white stork, spoonbill, common heron, bittern and oriole as well as frog and snake species. The woody-bushy edges by the darns of Keleti - main canal give shelter for roe deer, rabbits, hedgehogs and cuckoos and the main canal itself functions as green corridor. In the other habitats irrigation canals can be found as well, which can be considered as green corridors too. Besides they can ease the isolation affects of the agricultural lands. I have determined the following main environmental protection priorities that can be used for the examined habitats: richness in species, richness of higher taxonomical units (families, genera), endangered situation. I have shown that the ecological network must never be interpreted from the point of view of one emphasised species or population, but all living creatures living in natural conditions must be taken into consideration. It means that maintenance and help of the dynamics of natural processes must be the main ordering principles. I have pointed out that protection of natural and semi-natural habitats out of protected areas is of high importance. I have emphasised that it would be better to protect certain habitats rather than certain species since it better helps preserving biodiversity. I have stated that a decrease of the isolation effect of agricultural surfaces with the establishment of the network of green corridors is very important even in the case of the given habitats. I have pointed out how important it is to moderate or discontinue the effects of outer influences playing role in the degradation of the habitats. I have pointed out that in the case of all habitats the ratio of hemicryptophyta species is the highest (32–46%), followed by the therophyta species (22–32%) that indicate the drying out of the habitats. I have stated that in case of all five habitats the Eurasian flora elements are almost twice (43–52%) of the value characteristic to the Hungarian flora (22.5%). The ratio of the cosmopolitan species is quite high as well (20–29%) comparing to the value of the Hungarian flora (6.5%). This can be explained by the growing number of the warm-season annual weed species. But the percentage of the European elements is lower (9–16%) than of the Hungarian flora (20,4%). As a result of the statistical analyses 1 have pointed out that number of species in case of all the five habitats extreme fluctuation characterizes the statistical universe. As regards the average of the coverage it is the highest in case of the third habitat (degraded Puccinellia grassland), and the variational coefficient shows homogenity as well. In examining the Shannon-value the average is the highest in case of the second habitat (Alopecurus meadow), and the statistical dispersion is the smallest. The variational coefficient shows medium variability. The median of evenness is the lower in case of the third habitat (degraded Puccinellia meadow) and the statistical is the highest here as well. I have done the Hierarchical and the K-Means Cluster Analyses for the 21 plant associations of the five habitats. Both cluster analyses put the same associations into the same cluster, so one can state that the associations in each cluster are different from the associations of the other ones according to the coverage data of the plant families.