A magyar mezőgazdaság évszázados története során jelentős változásokon ment át. Ezt sok esetben a körülmények változása indította el, legyen szó a piaci környezet változásáról vagy jelen esetben a környezeti viszonyok módosulásáról. A változásokra adott válasz gyorsaságától és kidolgozottságától függ egy-egy gazdaság sikeressége. Dolgozatom elkészítése során családi gazdaságunk működését az ökonómia szemszögéből vizsgáltam. Górcső alá vettem az egyes ágazatokat három, egymást követő, és markánsan eltérő gazdasági évben. Így alkalmam nyílt figyelemmel követni a technológiai költségek alakulását, valamint azt hogy az egyes évjárati hatások hogyan hatnak a hozamra, valamint a piaci folyamatok mennyire befolyásolják az elérhető jövedelem nagyságát. A szakirodalmi áttekintés során ismertettem a későbbiekben gazdasági szinten is vizsgált kultúrnövények világpiaci helyzetét. Ezt követően kitértem a magyar mezőgazdaság 2009 és 2011 közötti helyzetére, kitértem a bruttó termelési érték alakulására, a vizsgált növények vetésterületére, a hozamok alakulására, valamint a felvásárlási ár változásaira. Primer kutatás során családi gazdaságunk működéséről összegyűjtött adatokat felhasználásával vizsgáltam az alkalmazott technológiához kapcsolódó költségeket, az ágazatok jövedelmezőségét, valamint azt, hogy hogyan változnak ezek az értékek az egyes évjáratok tekintetében. A vizsgálatok kiterjedtek egy aszályos, egy ár- és belvizes és egy átlagosnak mondható évre. Az elemzés során kimutattam, hogy az aszály és az extrém mennyiségű csapadék esetén is jelentősen visszaesik a hozam, mely a bevételek csökkenését eredményezi. Ezekben az években az árbevétel kiesés olyan mértékű volt, hogy a támogatások összege nélkül gazdasági szinten is veszteséggel záródtak volna ezek a gazdasági évek. A közel átlagos év magas hozamokat és magas értékesítési árakat hozott, ennek eredményeként maga a termelés is 1,5 millió forintos jövedelmet hozott, melyet a támogatások összege 8,5 millió forintig duzzasztott. Az elemzés rávilágított arra, hogy a kisgazdaságok vezetőinek egyre inkább számolni kell az időjárás szélsőségessé válásával. Meg kell találni a gazdaság területeihez legjobban illeszkedő növényeket, technológiákat, valamint a likviditás megőrzése érdekében elengedhetetlen a tartalékok képzése.