ÖSSZEFOGLALÁS Felgyorsult világunkban az információs technológiák rohamos fejlődésével egyre inkább megfigyelhető egyfajta információ éhség. Az élet legkülönfélébb területein tapasztalható a globalizáció hatása, ami egy újfajta társadalmi kép kialakulását eredményezi: az információs társadalomét. Ezen technológiáknak a fejlődésével a gazdasági élet szereplőinek lépést kell tartani. Tudomásul kell venni, hogy a rendelkezésre álló információk kezeléséhez el kell fogadni az adott technológiai színvonal által nyújtott segédkezet, a vállalati információs rendszert. Értekezésemben a vállalati információs rendszerek jelentőségével, használatával, oktatásával kapcsolatos kérdéseket vizsgáltam abból a célból, hogy feltérképezzem a pályakezdő diplomásokkal szembeni munkaerő-piaci elvárásokat és azt, hogy a felsőoktatási intézményekben folytatott oktatási tevékenység megfelel-e ezeknek? A téma időszerűségének felvázolása után összegyűjtöttem azokat a hazai és külföldi munkákat, amelyek segítségével a vizsgált területet meghatároztam. A szakirodalmi feldolgozás fejezetei az alábbiakkal foglalkoznak:

• az információ erőforrás jellegének bemutatásával,
• a vállalati információs rendszerek fogalmával, fejlődésével, felépítésével,
• a felhasználói környezet, elsősorban a különböző vezetői szinten, különböző pozícióban tevékenykedő felhasználók információ igényével,
• kompetencia és kompetenciamenedzsmenttel. A következő fejezetben bemutatom a módszert, amellyel a felmérést végeztem. Ennek kapcsán primer- és szekunder kutatást hajtottam végre. A primer kutatás kérdőíves megkereséseken alapult. Jóllehet a kérdőív elkészítésének szakaszában egyes kérdések kidolgozásával, a válaszlehetőségek összegyűjtésével kapcsolatban mélyinterjú is megvalósult. A próba kérdőívezés során olyan válaszadók is megkapták a kérdőíveket, akik nem csak kitölthetőségi, hanem szakmai szempontból is vizsgálták. A kérdőívek jórészt elektronikus formában jutottak el címzettekhez. Már ebben a stádiumban megállapíthattam, hogy helytállóak az elektronikus kérdőívezéssel foglalkozó közvélemény kutató és egyéb cégek adatai a kitöltési hajlandóságra vonatkozóan, bár én az általuk elért 30%-os arányt csak megközelíteni tudtam. A kérdőívek feldolgozását egyrészt az SPSS statisztikai programcsomag, másrészt a Microsoft Excel segítségével végeztem. Az előbbit elsősorban kétváltozós analíziseknél, utóbbi jelentéskészítő funkcióját pedig az egy változós kimutatásoknál, illetve az ábrák nagy részének elkészítésénél alkalmaztam. A szekunder kutatás során a Központi Statisztikai Hivatal által végzett kérdőíves felmérés adatait, a felsőoktatási intézmények honlapján elérhető, oktatási tevékenységhez kapcsolódó információkat, valamint az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft diplomás pályakövető rendszer adatait dolgoztam fel. A módszertan bemutatását követően felmérési eredményeim ismertetésére került sor, amelyek a felvetett hipotézisekhez kapcsolódnak. Ezen kívül egy-egy kérdéscsoport esetében összefüggéseket kerestem különböző csoportosító változók segítségével. Ezek főként a vállalati méret, alkalmazotti pozíció (alkalmazott, alsószintű-, középszintű, felső szintű vezető), a számítógép felhasználói készségek, iskolai végzettség, munkatapasztalat voltak. Végül következtetéseimet, javaslataimat fogalmaztam meg, valamint új és újszerű eredményeim kerültek felvázolásra, amelyek többsége igazolást nyert. Egyedül az információ többi erőforráshoz viszonyított fontosságát nem ítélték úgy a válaszadók, ahogyan azt előzetesen vártam. SUMMARY In this highly accelerated world a certain kind of hunger for more information can be observed together with the rapid development of information technology. The impacts of globalisation can be felt in all walks of life, which results in the formation of a new view of society: that of the information society. Economic actors must keep pace with the development of these technologies. It must be recognised that in order to manage the available information properly the helping hand of enterprise resource planning should be accepted. In my dissertation I examined questions concerning the importance, use, and teaching of enterprise resource planning in order to detect the expectation of the labour market towards career starters and also to see whether the education these graduates receive in this respect live up to expectations. Having outlined the relevance of the topic I collected the Hungarian and international literature which helped me determine the examined area. The chapters of the literature review deal with the following:
• the introduction of the characteristics of information resources,
• the concept, development, and structure of enterprise resource planning,
• the information need of the user environment, focussing on users working at different managerial levels and in different positions,
• competences and competence management. In the following chapter the method which was used to conduct the survey is introduced. Both primary and secondary research was implemented. The primary research was based on a questionnaire survey. It must be noted that in certain phases of the compilation of the questionnaire and in connection with the development of the questions and also with the collection of response options in-depth interview were also realised. During the testing of the questionnaires experts examined them not only from the point of view of analysability but also from professional aspects. Most questionnaires were sent to the respondents in an electronic version. Even in this phase I realised that the data on response rates published by public opinion research and other companies dealing with electronic questionnaires are correct although I could only come close to the 30% rate they achieve. The questionnaires were processed on the one hand by means of the SPSS statistical package and Microsoft Excel. The former were mainly used for multivariate analysis while the latter proved to be utterly useful with its reporting function in single variable statements and in creating most of the diagrams and figures. During the secondary research I processed the data of the questionnaire survey conducted by the Hungarian Central Statistical Office, the information on educational activity available from the web-sites of higher education institutions, and also the data from the graduate career tracking system of Educatio Ltd. After the demonstration of the methodology the results connected to the hypotheses are presented. In addition, in case of certain set of questions I tried to find correlations by means of different grouping variables. They mainly included company size, employee position (employee, lower-, mid-, higher lever manager), computer literacy level, qualifications and educational level, work experience. Finally, I formulated my conclusions and suggestions and presented my new and novel results most of which was verified. Only the importance of information compared to other resources was considered differently by the respondents than I expected.