Szakdolgozatom elsődleges célja a 16-18. századi Nyírbogát természeti, népességi, egyházi viszonyait kellő részletességgel és pontossággal feldolgozó mű elkészítése.Dolgozatom, mint helytörténeti munka, Szabolcs vármegye és Nyírbogát néveredetével, illetve a község legkorábbi oklevélbeli említéseivel alapozza meg a település 16-18. századi történetét, részben pedig be is vezeti a község természetföldrajzi viszonyainak vizsgálatát. A nagy kiterjedésű Szabolcs vármegye egyik tájegységén, a Nyírségben elterülő község tipikus nyírségi természetföldrajzi jellemzői, úgymint földjének minőség, az időjárás jellegzetességei, domborzati viszonyok pedig előrevetítik a község földjének népességeltartó képességét. A község teljes népessége a vizsgált korszakban természetesen nem adható meg kellő pontossággal, népességi viszonyainak főbb változásai, a népesség egymástól elkülönülő főbb rétegei azonban a korabeli forrásokból kinyerhetők. Ennek a 16. században minden bizonnyal reformátussá lett népességnek az életében egyre nagyobb szerepet töltött be az egyház. A református egyház térhódításával pedig az oktatás is fejlődött, aminek következtében a község katolikus népessége még a 18. században is néhány főre korlátozódott. Kutatásaimat viszonylag széles időintervallumra, a 16-18. századra korlátoztam, Az alsó határt a források elérhetősége, a felső határt a II. József korában lezajló és egyben a kor legpontosabb adatait tartalmazó népszámlálási munkálatok szabták meg. A népesség növekedését és csökkenését vizsgáló munkálataimat azonban, a pontosabb időkorlát megszabása miatt kiterjesztettem a századfordulóig. A település természetföldrajzi elemzéséhez elsődleges forrásul az I . és II. katonai felmérés térképszemelvényei és az 1855. évi kataszteri térkép szolgált. A község földrajzi neveinek elemzésével és térbeli elhelyezésével sikerült kirajzolnom a község határát és képet kapni gazdasági lehetőségeiről. A népességi viszonyok elemzését pedig a SZSZBML adóösszeírásainak és különböző egyéb indíttatású conscriptióinak, néhány országos összeírásnak , a községre vonatkozó urbáriumoknak , valamint a nyírbogáti református egyház korszakra vonatkozó anyakönyvének adataival végeztem el. Elválasztottam egymástól az úrbéres népességet a nemességtől, a gazdagokat a szegényektől, kiemeltem a cigányságot és a zsidóságot a magyarságból, hogy ezáltal ezek számaránya a nyírbogáti népességben hozzávetőlegesen is, de megállapítható legyen. A kor nyírbogáti egyházi, oktatási viszonyairól, valamint a község születéshez, halálozáshoz, házassághoz kapcsolódó szokásairól szintén a református egyház anyakönyvéből merített információk feldolgozásával nyújtottam képet. A reformáció elterjedése a községben hamar megtörtént, az ellenreformáció nem befolyásolta a továbbra is szilárdan református bogáti lakosságot. A református egyház pedig egyre gyarapodott és vagyonosodott, ügyelt az oktatásra, amely tendenciák a források segítségével világosan kirajzolódnak. Az egyházhoz kacsolódó források sokrétűsége alapján érzékelhetjük, hogy mint minden más helyen, itt is jelen van a kötelesség és kötelességmulasztás, az erkölcsösség és erkölcstelenség, a kegyesség és kegyetlenség, a túlélési lehetőség és a biztos halál, a szokásokhoz való kötődés és a modernizáló szándék adaptációja.