ÖSSZEFOGLALÁS Kutatásomban a fő célkitűzések: a stratégiai értékelésének és stratégia-audit módszerének továbbfejlesztése. Értekezésemben a stratégia-értékelés, valamint a stratégiai terv audit módszertanának fejlesztését az alábbi tagolásban dolgozom fel. Az első fejezetben (Témafelvetés és célkitűzés) a stratégia-értékelés és a stratégia-audit fogalmát tisztázom és kutatásom fő területeit határolom le, bemutatom, hogy milyen eredményt szeretnék elérni, végül a hipotéziseket ismertetem. A második fejezetben (Szakirodalmi áttekintés) a stratégiai menedzsment, a stratégiai tervezés, a stratégiai célok, a kockázatelemzés, valamint a stratégia-audit fejlődéséhez, fogalom meghatározásához kapcsolódó szakirodalmat dolgozom fel magyar és külföldi szerzők munkái alapján. A harmadik fejezetben (Előzetes kutatás kérdőíves megkérdezéssel) a kérdőíves megkérdezés célját, módszerét, illetve adatbázisát mutatom be, majd a kérdőíves megkérdezés eredményeit ismertetem. Az előzetes kutatás eredményei hozzájárultak a kutatási téma meghatározásához és a hipotézisek megfogalmazásához, de nem képezték kutatásom fő területét. A negyedik fejezetben (A Stratégia-értékelés módszere) a stratégia-értékelés ISAM módszer alapján történő elméletét ismertetem. A SWOT elemzésből képzett adatbázis képezi az alapját a kockázat-értékelésnek, majd a „legjobb stratégiai opció” kiválasztásának. Itt ismertetem azokat a tervezési követelményeket – teljes körűség, konzisztencia, elfogadhatóság – amelyek a stratégia-értékelés és stratégia-audit során jelentenek értékelési szempontokat. Az ötödik fejezetben a CARGO VÁLLALATOT és ennek stratégiáját ismertetem. Külön alfejezetben részletezem azt a kettő stratégiai opciót, amelyek értékelését az 5. fejezetben végzem el. A 2006 évben készült stratégiát mint esettanulmányt használom fel kutatási eredményeim bemutatására. A hatodik fejezetben a kutatás eredményeit mutatom be és értékelem. Az ISAM módszer alkalmazásával kettő stratégai opció közük választom ki azt, amelyik az előre rögzített tervezési követelményeknek jobban megfelel.

Az ISAM módszer ismertetése Dolgozatomban az ISAM módszer elméletét és gyakorlati alkalmazását, illetve továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatomat mutatom be. A kritikus tervezési pontok azonosításához kérdőíves megkérdezést végeztem, ennek eredményét, a levont következtetéseket beépítettem a kutatásom tárgyát képező stratégiaértékelő, audit modellbe. A stratégia-értékelés alapját képező lépések az alábbiak:  SWOT – elemzés, stratégiai tényezők értékelése,  Stratégiai irányok – tervezési opciók meghatározása,  Stratégiai opciók kockázati kitettségének számszerűsítése,  Stratégia kiválasztás kockázati prémiumot is tartalmazó gazdasági hozzáadott érték számítás alapján.

A stratégiai tervezés során több tervezési opció is készülhet. A stratégia sikeressége, megvalósulásának valószínűsége jelentősen emelkedik, ha „legjobb forgatókönyv” kiválasztása olyan integrált értékelési módszer alapján történik, amely magában foglalja a stratégiai kockázatok felmérését és a működéshez bevont idegen és saját források költségének figyelembe vételét. A kutatásom alapján kidolgozott ISAM módszer a következő lépésekből áll: Meghatározzuk a SWOT elemzés során azonosított stratégiai tényezők súlyait, az egyes tényezőket az alapján értékeljük 1 és 4 között, hogy a vállalat mennyire felkészült a misszióknak és vízióknak elérésére, megvalósítására. Kiválasztjuk a lehetséges stratégiai irányokat (opciókat) és értékeljük ezek kockázati kitettségét. Az egyes stratégiai tényezők kockázati kitettségét a szerint értékeljük, hogy a „nem várt esemény” bekövetkezésének milyen valószínűsége van, és milyen hatása lehet a vállalat működésére, gazdálkodására. Minden tervezési opcióhoz tartozik egy korrigált SWOT mutató alapján számított kockázati „felár”. Ez a kockázati felár beépül a bevont források (capital employed) súlyozott tőkeköltségének számításába. Minél magasabb egy opció kockázati felára, annál magasabb a súlyozott tőkeköltsége, azaz emelkednek a finanszírozók megtérülési elvárásai. Azt a stratégiai opciót választjuk, ahol az elérhető nyereség a legnagyobb mértékben haladja meg a súlyozott tőke költségét (WACC), tehát ahol a gazdasági hozzáadott érték (EVA) magasabb. A stratégia kiválasztása nem csak számítások alapján történik, nem nélkülözheti a menedzsmenti tapasztalatokat, szubjektív elemeket. A stratégia-alkotás tehát magában foglalja a stratégia-értékelés folyamatát is. Az ISAM módszer követelményei jó értékelési szempontokat jelenthetnek a stratégia-audit módszerének továbbfejlesztéséhez is. Dolgozatomban egy esettanulmányon keresztül mutatom be az értékelési és audit folyamat gyakorlati alkalmazhatóságát. Az ISAM módszer fejlesztésének további iránya lehet olyan, a privatizációs döntések előkészítéséhez, utólagos értékeléséhez kapcsolódó értékelési metodika kidolgozása, amelyeknél az eredeti tulajdonossal az üzleti és költségvetési kapcsolat a tőke tranzakciót követően is fennmarad.

Következtetés az esettanulmány alapján A módszertani kutatásra vonatkozó célkitűzéseim gyakorlati alkalmazhatóságát egy esettanulmányon keresztül igazolom, így megerősítést nyert, hogy a primer kutatásban kimutatott tervezési hiányosságok az ISAM módszerrel jelentősen mérsékelhetőek, illetve kiküszöbölhetőek. A CARGO VÁLLALAT stratégiájának felülvizsgálata alapján megállapítható, hogy a stratégiai opciók összhangban vannak a vállalat jövőképével, ugyanakkor az erőforrások nem támasztják alá teljes mértékben a hosszú távú célokat, kijelölt stratégiai irányokat. Ennek az a következménye, hogy a „legjobb” stratégia alapján sem termelődik annyi eredmény a vállalatban, amennyi a lekötött tőke alapján elvárt hozam, illetve forrás költség a tervezési periódus alatt megtérülne. A teljes körűség elve sérült akkor, amikor a kockázatok felmérésekor nem számoltak az esetleges gazdasági recesszió üzleti kihatásával.

A kutatás új illetve újszerű eredményei A stratégia-értékeléssel kapcsolatos kutatás során e témával kapcsolatban az újszerűség akkor merült fel, mikor az értékelési folyamat során az egyes fázisok szerves részévé tettem a stratégia-alkotással és értékeléssel szemben támasztott követelményeket. E követelmények teljesülését nemcsak szubjektív megítélés alapján erősítjük vagy cáfoljuk meg, hanem az ISAM módszer alapján végzett számításokkal erősítjük az értékelési és kiválasztási folyamat integritását és objektivitását. Új eredményként minősítem azt, hogy a stratégia-értékelés folyamatát kettő módszer beépítésével fejlesztem. Új eredmény: (1.) A kockázati kitettség mérési eredményének beépítése erősíti az értékelés komplexitását, (2.) a gazdasági hozzáadott érték számítása hozzájárul az elfogadhatóság objektívebb megítéléséhez. A stratégia-auditban az újszerűségét abban látom, hogy az értékelési folyamattal összhangban kidolgozott követelmény rendszer a stratégia-auditot a stratégiai menedzsment szerves részévé teszi. Az előre meghatározott szempontrendszer szerinti kérdéslista összeállítása, a válaszok pontozásos értékelése és az auditori jelentés tartalma, formája a kutatás új eredményei közé tartoznak. A privatizációs döntések előkészítésében, illetve értékelésében a gazdasági hozzáadott értéknek és a stratégia váltás hatásának pénzben kifejezett megjelenítése az ISAM módszer használatának egy alternatív felhasználási területét jelenti, e szempontok kiemelését, a döntési algoritmus kidolgozását a kutatásomhoz kapcsolódóan új eredménynek minősítem.

Hipotézisek:

1. Az előzetes kutatás eredményeinek feldolgozása alapján levonható az a következtetés, hogy a megkérdezett vállalatok stratégiatervezési gyakorlata általában nem tükrözi vissza a stratégia-alkotással szemben támasztott követelményeket.
2. Létrehozható olyan integrált stratégiai értékelő rendszer, amely magában foglalja az egyes stratégiai opciók kockázati kitettségének számszerű értékelését.
3. A vállalati célok rendszerében meghatározható olyan pénzügyi mutatószám, amely jövedelmezőségnek, illetve a finanszírozási források költségének integrált számbavételén alapul és ez a stratégiai terv elfogadhatóságára vonatkozó döntéshez használható fel.
4. A módszertani elemzés alapján összeállítható egy olyan stratégia-audit módszertani leírás, amely magában foglalja a stratégiai terv belső konzisztenciájának, megvalósíthatóságának, teljes körűségének vizsgálatát.
5. Az ISAM stratégia-értékelési rendszer továbbfejleszthető olyan privatizációs döntések, cégértékesítések előzetes pénzügyi alátámasztására, illetve utólagos értékelésére is, ahol a tulajdon csökkenése vagy megszűnése után is kimutatható a vállalat és a költségvetés, illetve az eredeti tulajdonos közötti kapcsolat.

A hipotéziseket megerősítem és elfogadom. SUMMARY The main goal of my research is: The further improvement of the methods of strategy evaluation and strategic audit. In my treatise I elaborate the improvement of the methodology of strategy evaluation and strategic audit in the following arrangement. In the first chapter (Subject matter, and objectives) I clarify the concepts of both strategy evaluation and strategic audit, and I confine the main areas of my research. I present the result I would like to achieve, and finally I expose the hypotheses. In chapter two (Overview of literature) I work up both the Hungarian and foreign literature related to strategic management, strategic planning, strategic goals, risk analysis, and the improvement and conceptual definition of strategic audit. In the third chapter (Preliminary research by questionnaire) I present the goals, methods, database, and results of the questionnaire survey. The results of this preliminary survey contributed to the determination of the research subject, and to the composition of the hypotheses, but they were not a part of the main area of my research. In the fourth chapter (Method of strategy evaluation) I present the theory of strategy evaluation by the ISAM method. The bedrock of both the risk evaluation and the selection of the “best strategic option” is a database constructed from SWOT analysis. I present the planning requirements – completeness, consistency, plausibility – that are evaluation factors in the processes of strategy evaluation and strategic audit. In chapter five I introduce CARGO VÁLLALAT (Cargo Company) and its strategy. Under a separate subheading I specify and evaluate two strategic options. I use the strategy of 2006 as a case study for the presentation of my research results. In the sixth chapter I present and evaluate the results of my research. By using the ISAM method I select one strategic option that fits better to the predefined planning requirements. Presentation of the ISAM Method In my paper I present the theory, and practical application of the Integrated Strategic Audit Model. Besides, I give a suggestion for its further improvement. To identify the critical points in planning I made a survey by questionnaire, and I built the results and conclusions into the strategy audit model, insomuch as it is the object of my research. The steps of creating a foundation for strategy evaluation are the next:  SWOT – analysis, evaluation of strategic factors.  Strategic directions – defining the options of planning.  Formalization of the strategic options' risk exposure.  Selection of strategy by calculation of Economic Value Added, which also includes risk premium. In the course of strategic planning we can make several planning options. Both the success of the strategy and the probability of its fruition rise significantly, if the choice of the “best strategic script” is based on an integrated evaluation method that includes the measuring of strategic risks, and the consideration of the cost of external and internal resources involved in company performance. The application of ISAM (Integrated Strategic Audit Model) based on my research consists the steps below: (a) Define the weight of strategic factors identified in an SWOT analysis. Rank each factor between 1 and 4, based on the company's readiness to accomplish missions and achieve its visions. (b) Select the potential strategic directions (options) and evaluate their risk exposure. Evaluate the risk exposure of each strategic factor by the “unexpected” events' probability, and by their effects on the company performance and management. There is a risk “premium” for each planning option, calculated on a corrected SWOT index basis. This risk premium is integrated in the calculation of the weighted cost of capital of the capital employed. The higher this risk premium of an option the higher the weighted cost of capital, so the financers' expectations of return are rising. (c) Select a strategic option in which the reachable profit largely exceeds the Weighted Average Cost of Capital (WACC), thus the Economic Value Added (EVA) is higher. This choice is based not only on calculations but on subjective management experience as well. Accordingly, strategy creation includes the process of strategy evaluation. The requirements for ISAM would mean good evaluation criteria for the further improvement of the method of strategic audit. In my paper I show the practical application of evaluation and audit process through a case study. The further direction of the ISAM's improvement would be the development of an evaluation method connected to the preparation and posterior evaluation of privatization decisions, in which the business and budgetary relationship with the original owner is maintained after the capital transaction. Conclusion by Case Study I prove the practical adaptability of my methodology research's goals through a case study, so it is confirmed that the planning defects revealed in the primer research can be eliminated or significantly moderated by the Integrated Strategic Audit Model. By re-examining the strategy of CARGO VÁLLALAT (Cargo Company) it can be ascertained that the strategic options are in concordance with the vision of the company, but in the same time the resources do not fully support the long-term goals and designated strategic directions. In conclusion, even the “best” strategy produces less profit for the company than expected from the strength of the engaged capital – and less than the resource cost that would return during the planning period. The principle of completeness was damaged when they didn't take the impact of an occurrent economic recession into account in the measurement of risks. New and Novel Results of the Research During the strategy evaluation research novelty arose when in the evaluation process I made the strategy creation and evaluation organic parts of each phases. The realization of these requirements is proved or disproved not only by subjective judgement, but by strengthening the integrity and objectivity of the evaluation and selection processes by calculations based on the ISAM method. I found a new result: I improve the process of strategy evaluation by building two methods into it. On the one hand the measurement of risk exposure strengthens the complexity of evaluation, on the other hand the calculation of Economic Value Added contributes to the judgement of plausibility. I see novelty in my strategic audit method, because the system of requirements developed in concordance with the process of evaluation makes it an organic part of strategic management. The composition of the questionnaire by a predefined set of criteria, the scoring of the responses, the contents and form of the auditory report are among the new results of this research. The monetary value of both the Economic Value Added and the effects of a strategy switch means an alternative application of the ISAM method in the preparation and evaluation of privatization decisions. The exaltation of these aspects, and the elaboration of the decision algorithm I regard as another two new results connected to my research. Hypotheses

1. By processing the results of the preliminary research we may jump to the conclusion that the strategy planning practice of the asked companies generally doesn't reflect the requirements for strategy creation.
2. An integrated strategic evaluation system can be created, which includes the numeric evaluation of each strategic option's risk exposure.
3. In the system of the company's goals we can define a complex strategic index number, which is based on the integrated calculation of profitability, and the cost of financial resources. This number can be used to decide the plausibility of the strategic plan.
4. By analysis of methodology a methodological description of the strategy audit can be compiled that includes the examination of the inner consistency, manageability, and completeness of a strategic plan.
5. The ISAM strategy evaluation system can be improved further toward the preliminary financial support and posterior evaluation of privatization decisions and company purchases, in which the relationship between the company, the budget, and the original owner can be traced even after the declination or cancellation of ownership. I accept and confirm the hypotheses.