A helyi önkormányzatok mind működésüket, mind pedig szervezetüket, szervezeti felépítésüket tekintve jelentős változáson mentek keresztül az elmúlt másfél évben. A rendszerváltást követően igen széles autonómiát kaptak, ma viszont ez a tendencia már egyre kevésbé figyelhető meg. Ami eddig önkormányzati feladat volt (például az általános iskolai oktatás), az most már állami kézbe került. A jelenlegi rendszer hatékonysága (mint a Járási Hivatalok léte) az idő múlásával egyre inkább megkérdőjeleződik. Hazánk önkormányzati rendszerét az Unióhoz történő csatlakozás is befolyásolta, hiszen a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája immáron Magyarországra nézve is kötelező erejűvé vált. A Charta egyértelműen meghatározza a helyi önkormányzás fogalmát, mely definícióból az a következtetés vonható le, hogy a helyi önkormányzást kollektív alapjognak tekinthetjük. Szakdolgozatom, témáját tekintve, nemcsak a magyar, hanem más, uniós tagállamok önkormányzati rendszerét is bemutatja. Dolgozatommal az a fő célom, hogy az egyes Unión belüli helyi önkormányzati rendszerek közötti különbségeket ismertessem. Ezt azért is tartom fontosnak, mert sokan még a mai napig abban a téves hitben élnek, hogy az Európai Unió keretei között egységesen történik a helyi önkormányzatok szabályozása, a helyi önkormányzás. Dolgozatom a következő témakörökre összpontosítva építem fel. Az első részben az önkormányzati modellek kialakulását mutatom be három jelentős fejlődési szakaszon keresztül, mégpedig a jogállamiság elvének kialakulásától a jóléti állam bukásán keresztül egészen az intézmények közötti koordináció fontosságának felismeréséig. A második szerkezeti egység az egyes önkormányzati modellek főbb jellemzőit, sajátosságait ismerteti. Mivel jelentős eltérések találhatók közöttük, így külön is kitérek az angolszász, a német, a francia, a skandináv és a posztszocialista országok modelljére. A harmadik egység a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának szerepét foglalja össze a helyi önkormányzás területén. Ugyanakkor az ehhez kapcsolt kiegészítő jegyzőkönyv fontosságáról sem feledkezhetek meg, hiszen ez deklarálta egyéni jogként az állampolgárok helyi közéletben való részvételének jogát. A következőekben már arra összpontosítok, hogy minden egyes önkormányzati modellt egy konkrét ország helyi önkormányzati rendszerén keresztül mutassak be. Így a negyedik rész az Egyesült Királyság önkormányzati rendszere címet kapta. Egy rövid bevezető után a rendszer kialakulását, jelenlegi felépítését, valamint a helyi és a központi igazgatás közötti kapcsolatot részletezem. A következő egység Franciaországgal foglalkozik. A helyi igazgatás mellett a prefektusi rendszerre, továbbá az önkormányzati társulásokra is figyelmet szentelek. A prefektusi rendszer jelentősége abban áll, hogy a prefektus egy „közvetítő” szerepet tölt be a Kormány és a megyei szint között. Németország helyi önkormányzati rendszeréről a hatodik szerkezeti egység szól. A helyi igazgatáson, valamint a társulási rendszeren kívül az önkormányzatok feletti állami felügyeletre is kitérek, amit azért tartok fontosnak, mert az két szinten valósul meg: egyrészt a tartományok felügyeletet gyakorolnak a területi önkormányzatok felett, másrészt viszont a községek feletti felügyeletet a járási közigazgatás valósítja meg. A következő rész egy viszonylag rövid téma, ami Svédország helyi igazgatását mutatja be, mégpedig a megyék illetve a községek tekintetében. Az utolsó egységre kiemelt hangsúlyt fektetek, mivel hazánk önkormányzati rendszerét ismerteti. A magyar önkormányzati rendszer kialakulásának története a nemesi vármegyéktől kezdve egészen a 2011. december 31.-ig fennállt állapotot mutatja be főleg az 1949. évi XX. törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény segítségével. Az Alaptörvény illetve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) hatályba lépésével ismét jelentős átalakuláson ment keresztült önkormányzati rendszerünk. A lényeges változásokra alegységekben térek ki, így külön is részletezem a helyi önkormányzás Alaptörvénybe foglalt alapjait; a Mötv. főbb rendelkezéseit; az önkormányzati rendszer jelenleg hatályos felépítését; a törvényességi felügyelet jelentőségét, annak jogszabályi hátterét, valamint eszközrendszerét.