Elmondható, hogy a kereskedelem nem más, mint a világ egyik legrégebbi foglalkozása, mely folyamatosan fejlődik. A szakma elsődleges célja, hogy adott terméket minél több fogyasztóhoz eljuttasson. Ennek megfelelően az emberek közötti kapcsolatok igen magas prioritással bírnak. Ezen kötelék fontosságára Karinthy Frigyes Láncszemek című novellájával, valamit Stanely Milgram „six degrees of separation – hatlépésnyi távolság” elméletével hívta fel a figyelmemet. A közösség egy hálót alkot, melynek működését a történelem során a leghatékonyabban az informatika változtatta meg. Témaválasztásomat a fent leírt elméletek ösztönözték. Célkitűzésem volt, hogy primer- és szekunder kutatások segítségével rávilágítsak a kereskedelem fejlődésére, illetve átalakulásának ok-okozati összefüggéseire. Dolgozatomat a szakirodalmi áttekintéssel kezdem, mely során minden olyan fontos momentumot kiemelek, ami hozzájárult ahhoz, hogy a mai modern, multinacionális vállalatok által uralt képet megkapjuk, mint a XXI. század által ismert kereskedelmet. Ezt követően a szakma nemzetgazdasági relevanciáját és funkcióit mutatom be. Majd a kereskedelmi típusok meghatározására fókuszálok, ahol kitérek a szakirodalmak közötti átfedések letisztázására is. Ennek megfelelően érvelek a közvetítők kis-, és nagykereskedőktől való elkülönítésének fontossága mellett. Ezt követően vizsgálom az új és „divatos” kereskedelmi irányvonalak hatékonyságát a piaci részesedésért folyó harcban. Ezen belül rávilágítok a hard diszkontok térhódításának hátterére, és annak várható következményeire, melyhez a Nielsen által készített Shopper Trends tanulmányt használom fel. Mindenekelőtt, a napjainkra jellemző elsődleges boltválasztási szempontokat határozom meg, majd ezek okait vizsgálom. Továbbhaladva az üzletek számának várható változásait prognosztizálom, mely szerint a fogyasztók körében manapság nagy népszerűségnek örvendő diszkontok, valamint a szupermarketek pozíciója fog növekedni a kis családi vállalkozások kárára. Dolgozatom utolsó harmadában részletesen kifejtem a különböző elméleti e-business modellek térhódításának az okát, valamint a legjellemzőbb üzleti modellek működését. Ezek gyakorlati megvalósulását és eredményességét egy esettanulmányon keresztül vizsgálom, melynek alanya Gombolyag Rövidáru és Kreatív Hobby kereskedés. Végül az on-line értékesítési csatorna és az üzlet kumulált eredményességét elemzem, mely során a csatornák forgalmi részesedéseit hasonlítom össze. Kitértek arra is, hogy a rövidárucikkek önkiszolgáló értékesítésében miért vallanak kudarcot még a legnagyobb multinacionális vállalatok is, mint a Tesco, az Auchan vagy a Müller. Záró momentumként a készített kérdőívet értékelem ki. Melynek eredményeképpen megállapíthatóak a különböző csatornák vevői közötti különbségek, és azok mozgatórugói is körvonalazódnak. A dolgozat konklúziójaként konstatálható, hogy miért, és milyen eszközök segítségével fog tudni életben maradni a szegmensében nagy tapasztalattal rendelkező, ám kis szaküzlet a nagy multinacionális vállalatokkal szemben.

Elmondható, hogy a kereskedelem nem más, mint a világ egyik legrégebbi foglalkozása, mely folyamatosan fejlődik. A szakma elsődleges célja, hogy adott terméket minél több fogyasztóhoz eljuttasson. Ennek megfelelően az emberek közötti kapcsolatok igen magas prioritással bírnak. Ezen kötelék fontosságára Karinthy Frigyes Láncszemek című novellájával, valamit Stanely Milgram „six degrees of separation – hatlépésnyi távolság” elméletével hívta fel a figyelmemet. A közösség egy hálót alkot, melynek működését a történelem során a leghatékonyabban az informatika változtatta meg. Témaválasztásomat a fent leírt elméletek ösztönözték. Célkitűzésem volt, hogy primer- és szekunder kutatások segítségével rávilágítsak a kereskedelem fejlődésére, illetve átalakulásának ok-okozati összefüggéseire. Dolgozatomat a szakirodalmi áttekintéssel kezdem, mely során minden olyan fontos momentumot kiemelek, ami hozzájárult ahhoz, hogy a mai modern, multinacionális vállalatok által uralt képet megkapjuk, mint a XXI. század által ismert kereskedelmet. Ezt követően a szakma nemzetgazdasági relevanciáját és funkcióit mutatom be. Majd a kereskedelmi típusok meghatározására fókuszálok, ahol kitérek a szakirodalmak közötti átfedések letisztázására is. Ennek megfelelően érvelek a közvetítők kis-, és nagykereskedőktől való elkülönítésének fontossága mellett. Ezt követően vizsgálom az új és „divatos” kereskedelmi irányvonalak hatékonyságát a piaci részesedésért folyó harcban. Ezen belül rávilágítok a hard diszkontok térhódításának hátterére, és annak várható következményeire, melyhez a Nielsen által készített Shopper Trends tanulmányt használom fel. Mindenekelőtt, a napjainkra jellemző elsődleges boltválasztási szempontokat határozom meg, majd ezek okait vizsgálom. Továbbhaladva az üzletek számának várható változásait prognosztizálom, mely szerint a fogyasztók körében manapság nagy népszerűségnek örvendő diszkontok, valamint a szupermarketek pozíciója fog növekedni a kis családi vállalkozások kárára. Dolgozatom utolsó harmadában részletesen kifejtem a különböző elméleti e-business modellek térhódításának az okát, valamint a legjellemzőbb üzleti modellek működését. Ezek gyakorlati megvalósulását és eredményességét egy esettanulmányon keresztül vizsgálom, melynek alanya Gombolyag Rövidáru és Kreatív Hobby kereskedés. Végül az on-line értékesítési csatorna és az üzlet kumulált eredményességét elemzem, mely során a csatornák forgalmi részesedéseit hasonlítom össze. Kitértek arra is, hogy a rövidárucikkek önkiszolgáló értékesítésében miért vallanak kudarcot még a legnagyobb multinacionális vállalatok is, mint a Tesco, az Auchan vagy a Müller. Záró momentumként a készített kérdőívet értékelem ki. Melynek eredményeképpen megállapíthatóak a különböző csatornák vevői közötti különbségek, és azok mozgatórugói is körvonalazódnak. A dolgozat konklúziójaként konstatálható, hogy miért, és milyen eszközök segítségével fog tudni életben maradni a szegmensében nagy tapasztalattal rendelkező, ám kis szaküzlet a nagy multinacionális vállalatokkal szemben.