Diplomadolgozatomban Hajdú-Bihar megye három igen hátrányos helyzetű települését: Bagamért, Álmosdot és Kokadot mutatom be a Magyarországon is meglévő területi egyenlőtlenségekbe helyezve valamint különböző területi, vidéki kategóriákba besorolva, abból a célból, hogy minél reálisabb képet nyújtsak az ökológiai, társadalmi, és gazdasági helyzetükről és fejlettségükről. A vizsgált települések fejlettségének a meghatározását több megközelítés alapján végeztem el. Először a vizsgált települések polgármestereinek nézeteit ismertettem, majd a lakosság véleménye következett, melyet kérdőíves felmérés elvégzése, és feldolgozása után tudtam értékelni. Ezt követően konkrét számításokat végeztem a települések ökológiai, társadalmi és gazdasági fejlettségének a meghatározására, egy már elismert a vidék hármas funkcióján alapuló eljárással, majd egy általam javasolt új módszer segítségével. Ezek által is erősítem azt a nézetet, mely szerint igen meghatározó szerepük van a különböző településekre vonatkozó vizsgálatoknak, fejlettségmérési módszereknek, hiszen ezek közvetetten járulnak előrelépésükhöz, a szükséges beavatkozási, fejlesztési irányok meghatározása révén. Mivel a három község sok szempontból összekapcsolódik egymással, így a jövőre vonatkozó javaslataimat is ehhez fűződően alakítottam ki. A hátrányos helyzetű települések felzárkózásának egyetlen módját abban látom, hogy ha minden adódó lehetőséget megragadnak, pályázatok útján nyerhető pénzforrásokat igénybe vesznek, és azokat minél racionálisabban felhasználják, az anyagiakon túl pedig a lakosság megfelelő hozzáállása és összefogása is elengedhetetlen feltétele a fejlődésnek.