A jelen szakdolgozat célja, hogy a nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdöket vizsgálja munkahelyi környezetben, a különböző nemi ideológiák tükrében.
Szándékunk volt beágyazni a nemi szerepekkel kapcsolatos nézeteket a munkahelyi környezetbe, hogy hogyan befolyásolják a különböző ideológiák azoknak a nőknek az értékelését, akik a munkahelyen olyan szerepeket öltenek magukra, ami ellentétes a tradicionális női szerepekkel. A dolgozat elméleti hátterében a nemi szerepek kialakulásával kapcsolatos eddigi nézeteket szerettem volna komplex módon bemutatni, érzékeltetni azt, hogy a különböző időszakokra jellemző elterjedt nézetek hogyan befolyásolták a nők helyzetét a társadalomban. Empirikus vizsgálatnak két fő célja volt, hogy eredményeinkkel alátámasszuk a szociális nemi szerep elmélet alaptéziseit, miszerint a nők nem velük született egyéni tulajdonságok miatt nem képesek azonos szinten teljesíteni a munkahelyi környezetben férfi társaikkal szemben, hanem a hátrányuk a szocializációs folyamatokból ered. Továbbá célunk volt megvizsgálni azt a feltevést is miszerint manapság a szexizmusnak különböző formái léteznek, nem csupán a nőkkel szembeni negatív előítéletek, és ezeknek pedig eltérő hatása van a környezetünk megítélésére. A vizsgálatban 150 fő vett részt (átlag életkor 36,16), nők és férfiak egyaránt. Eszközként nemi szerepekkel kapcsolatos kérdőívek, és munkahelyi tárgyalást leíró történetek szolgáltak. Az adatgyűjtés egyéni, anonim, önkitöltős módszerrel történt. Eredmények szerint a szituacionális változóknak nagy szerepük van abban, hogy hogyan értékelik a tárgyalásban résztvevő nőket. Leginkább a képviseleti változó és a témakeretezés változó, ami kifejtette hatását, az asszertív stílus várt hatása elmaradt. Bár különböző mértékű, de egy irányba mutató hatása is jelentkezett a szexizmus különböző formáinak. A legerősebb hatás a régimódi szexizmus esetében volt kimutatható. A kapott eredmények ráirányították a figyelmet a kutatás fejlesztésének és kiterjesztésének lehetséges formáira, például az általunk manipulált hatások átültetési egy másik környezetbe, ami a munkahelyen kívül esik. A záró rész a kutatási eredményekről megfogalmazott véleményeket tartalmazza az elméleti háttér függvényében, továbbá ezek gyakorlati alkalmazhatóságát.