A 21. századi globális jelenségek, illetve a lokális közösségek újrafelfedezése teremtette változásokra, kihívásokra a hazai, így a református egyház által szervezett népfőiskolák különbözőképpen próbálnak reagálni. A népfőiskolai gondolat lényege részben ennek színterét megteremteni, lehetőséget adni a közösségformálási szándéknak. Az emberek számára napjainkban az átélhető egységet a helyi közösségi szint jelentheti, ott tapasztalhatják meg, hogy képesek hatással lenni a közéleti, gazdasági, kulturális, szociális viszonyokra, illetve ez jelenti a gyakorlati munkavégzés terét, keretét is. A dolgozatban a „folkehøjskole” eredeti mintájára is visszautalva, a magyar történeti háttér áttekintésén keresztül szeretném bemutatni a népfőiskolák értékképviseletét, nevelési elveit, aktualitásukat, vagyis mindazt a többletértéket, mely működőképes 170 év után is, s amit az Európai Unió is preferál oly módon, hogy a felnőttek képzését támogató programját Grundtvigról, a népfőiskolák atyjáról nevezte el. A dolgozatban az alábbi kérdéseket igyekeztem megválaszolni: Milyen funkciója van az újraindult református népfőiskoláknak? Mi a népfőiskolák célja, változott-e a korábbi mozgalom időszakához képest? Mi a célcsoport? Kiket érnek el? Mit tud megvalósítani kitűzött céljaiból a hazai mozgalom református vonala?