A szakdolgozatom központi témája a friss diplomával rendelkező fiatalok munkaerő-piaci helyzete. A szolnoki főiskola hallgatóinak kötelező a szakmai gyakorlati félév, és az intézmény lehetőséget kínál a vállalkozó szelleműek számára, hogy ezt a gyakorlatot külföldön is elvégezhessék. Természetesen ennek a folyamatnak a lebonyolítására, tehát a munkahely megtalálásra segítséget nyújtanak a diákok részére. Így biztonságos körülmények között kimehetnek dolgozni külföldre. Interjúimat olyan szolnoki hallgatókkal készítettem, akik egy másik országban végezték el a gyakorlatukat, és nem pedig itthon, Magyarországon teljesítették azt. A mintámat hólabda-technika alkalmazásával vettem, tehát minden esetben megkértem az aktuális interjúalanyomat, hogy az ismeretségi köréből ajánljon nekem olyan diákot, aki szintén külföldön tett eleget a kötelező gyakorlatának. Különböző tanulmányokban olvastam a mai munkaerő-piaci illetve vállalati elvárásokról, amiket a friss diplomás fiatalokkal szemben támasztanak. Hipotéziseim szerint, akik külföldön végezték el szakmai gyakorlatukat, azok előnyösebb helyzetben indulnak a munkakeresés illetve munkavállalás szempontjából, mivel az elméleti tudásuk mögött gyakorlati háttér is áll, a szakmai nyelvtudásuk fejlettebb szinten van, illetve tisztában vannak a korábbi tapasztalataiknak köszönhetően, hogy milyen erősségeik, személyes kompetenciáik illetve készségeik vannak. Továbbá ismeretet kapnak magáról a szakmáról, amit választottak, és ez által képesek eldönteni, hogy az adott foglalkozás mennyire illik a személyiségükhöz, mennyire tudnak azonosulni a szóban forgó pozíciók el igényeinek. Tehát diplomamunkámban ezekre kerestem a válaszokat, hogy milyen előnyöket tud felmutatni a külföldön eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkező hallgató, és hogy ezek segítségükre szolgálnak-e a munkavállalás során, illetve hogy a munkáltatók által támasztott elvárásokhoz viszonyítva mennyire relevánsak.