Az akkordot a barokk zene kezdi használni mollban (a reneszánsz még nem él vele), fontos alapeleme a klasszikus zenének, itt már megjelenik dúrban is, a mellékdomináns rokonharmóniákkal dúsítva, kibomlása, szerteágazása pedig a romantika korára következik be (ezalatt enharmonikus tulajdonságainak teljes körű kihasználását értem).