A társas vállalkozások és az egyéni gazdaságok gazdasági szerepének változása, különös tekintettel az állattenyésztésre
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
ÖSSZEFOGLALÁS
Disszertációmban a magyar mezőgazdaság gazdaságstruktúrájának változásával foglalkoztam, különös tekintettel az állattenyésztési ágazatra.
A szekunder vizsgálataim során a magyar mezőgazdaság helyzetét mutattam be a 2000 és 2010 közötti időszakban, továbbá ismertettem a gazdaságszerkezetben bekövetkezett változásokat Magyarországon és az EU tagállamaiban. Magyarország az EU tagországai közül a kedvezőnek mondható ökológiai adottságú országok körébe sorolható. Az ország teljes területének mintegy 60%-a áll mezőgazdasági művelés alatt, az EU-ban ennél csak Dániában és az Egyesült Királyságban magasabb a mezőgazdasági terület aránya. Az EU tagállamok összes mezőgazdasági területéből mindössze 3%-kal részesedik Magyarország, ennek ellenére egyes termékek előállításában jelentős a szerepünk.
Az EU tagországok gazdaságait vizsgálva kiderül, hogy a gazdaságok 80%-a 10 hektárnál kisebb mezőgazdasági területen gazdálkodik, 14%-uk 10 és 50 hektár közötti, illetve 3%-uk 50-100 hektár közötti mezőgazdasági területen gazdálkodik. A 100 hektár feletti mérettel rendelkező üzemek aránya csupán 3%, ugyanakkor a mezőgazdasági terület 50%-át művelik. A magyar gazdaságszerkezet egyedinek mondható az EU-ban, hiszen a gazdaságok 87%-a 5 hektárnál kisebb területen gazdálkodik, míg az 50 hektár feletti gazdaságok aránya csekély. Ezek a számok is alátámasztják az elaprózódott a birtokstruktúrát, amihez hozzájárul, hogy a gazdaságok számbavételénél a gazdasági küszöb mértéke uniós szinten is igen alacsony. Ennek tulajdonítható, hogy a gazdaság fogalma jelentősen eltér az üzemgazdaságban használt definícióktól. A KSH a gazdaság fogalmába a vidéki háztartásokat is beleérti, így az agrárpolitika által megcélzott mezőgazdasági üzemek (árutermelő gazdaságok) összemosódnak a számokban. Az ÁMÖ 2010-es adatait vizsgálva kiderül, hogy Magyarország akkor is megfelelne a 98%-os lefedettségnek, ha 1 hektárnál húznánk meg a küszöbértéket. Ebben az esetben a vizsgált gazdaságok száma 415 219 egyéni és társas gazdasággal csökkenne (az egyéni gazdaságok 72%-a, a társas vállalkozások 0,4%-a esne ki a gazdaság fogalma alól). KSH ÁMÖ-2010-es adatai alapján 415 219 gazdaság tevékenykedik 1 hektár alatt, az általuk művelt terület nagysága pedig csupán 84 567 hektár. A gazdaságküszöb meghatározásánál valószínűleg politikai motivációk is szerepet játszanak, ugyanis a kibocsátás helyett a gazdaságok száma élvez prioritást. A hatékonyságot a bruttó kibocsátás és a hozzáadott-érték változása sokkal jobban tükrözi, mint a gazdaságok száma.
A rendszerváltás óta a gazdasági átalakítás jellegéből fakadóan ellentmondásos duális gazdaság alakult ki. A sok kisgazdaság és kevés nagygazdaság (de meghatározó szereppel) mellett hiányzik az erős középvállalatok rétege. Az 1990-es években számos kisgazdaság jött létre hazánkban, de számuk az ezredforduló környékén csökkenésnek indult, és ez a tendencia napjainkban is tart. Ez a folyamatos koncentrációval, az életképtelen kisgazdaságok fokozatos eltűnésével magyarázható. Hazánkban döntő többségben az 55 év fölötti idősebb korosztály foglalkozik mezőgazdasági tevékenységgel, főleg az egyéni gazdaságokban. Az ezredfordulón az egyéni gazdálkodók 49,9%-a volt 55 évnél idősebb, 2010-ben 57,4%-a, ami a magyar agrártársadalom elöregedését vetíti előre. Bár a mezőgazdaság elsődleges feladata az élelmiszertermelés, mégse feledkezzünk meg arról, hogy egyúttal a vidék eltartó-képességéről is gondoskodik, munkahelyeket tart fenn és hoz létre, valamint a táj és a környezet védelmét is ellátja. Ebből kiindulva az egyéni gazdaságok a társas vállalkozásokénál többnyire kedvezőtlenebb kibocsátási és hatékonysági mutatók ellenére továbbra is jelentős szerepet játszanak hazánk mezőgazdaságában.
A gazdaságok termelési típus szerinti elemzéséből kiderül, hogy 2000-2010 között a növénytermesztő gazdaságok aránya maradt a legmagasabb mindkét gazdaságcsoportban, sőt arányuk kb. 10-10 százalékponttal nőtt, így 2010-ben az egyéni és társas gazdaságok mintegy fele e gazdaságtípusba tartozott. Ennek a folyamatnak a döntő oka, hogy a KAP elsősorban a GOFR-növények termesztését támogatja. A vegyes gazdálkodást folytató gazdaságok aránya a társas vállalkozásoknál szerény mértékben nőtt, míg az egyéni gazdaságoknál ezek aránya olyan mértékben csökkent, amilyen mértékben a növénytermesztéssel foglalkozóké nőtt (a vegyes gazdálkodást végző gazdaságok egy része felhagyott az állattartással és a jobban jövedelmező növénytermesztési profilra váltott át). Az állattartó gazdaságok körében az egyéni gazdaságoknál megmaradt a 22% körüli részarány, míg a társas vállalkozások esetében ez az érték 5,5%-ra (9,6%-ról) csökkent. Ennek ellenére az állatállomány kétharmada a társas vállalkozások tulajdonában van. A mezőgazdasági szolgáltatást végző gazdaságtípus az egyéni gazdaságoknál továbbra is unikumnak számít (0,1%), szerepük a társas vállalkozásoknál is a közel 60%-kal esett vissza.
Napjainkban az összes egyéni gazdaságot vizsgálva kitűnik, hogy a gazdaságok számának jelentős csökkenése mellett a gazdálkodás céljait illetően a vizsgált időszakban a kizárólag saját fogyasztásra törekvők részaránya alig változott (60,2%). Ezzel szemben az elsősorban értékesítésre termelők aránya több mint kétszeresére (19,5%-ra) nőtt, míg a saját fogyasztáson felüli többletet értékesítők részesedése 12 százalékponttal csökkent. Összességében elmondható, hogy a gazdasági cél szerinti hangsúly az árutermelés irányába kezd eltolódni, amihez a fejlődőképes, felesleget értékesítő gazdaságok átcsoportosulása is hozzájárulhat.
Vizsgálataim során az Észak-alföldi régió mezőgazdaságát és gazdaságszerkezetét is bemutattam. A szakirodalmi feldolgozáshoz kapcsolódóan egy hipotézist állítottam fel. Vizsgálataim alapján a hipotézisem „Az állatállomány csökkenése valószínűleg folytatódik az önellátó és félig árutermelő gazdaságok rovására”, részben bizonyítást nyert.
A primer kutatásom alapjául 60 félig strukturált mélyinterjú szolgált, melyet az Észak-alföldi régióban készítettem el. A primer kutatással feltártam hogyan vélekednek az egyéni és társas gazdaságok a magyar állattenyésztés és azon ágazat helyzetéről amelyben dolgoznak, valamint saját kilátásaikról. Az interjú során kapott válaszok és a szakirodalmi adatok alapján elkészítettem az állattartó egyéni és társas gazdaságok SWOT analízisét és problémafáját. A központi problémának az állattenyésztési ágazat versenyképességének csökkenését jelöltem meg. Ennek alapvető okát – melyet az interjúk is egyértelműen alátámasztanak – a kiszámíthatatlanság és kiszolgáltatottság jelenti az alacsony jövedelmezőség és a politikai és társadalmi problémák mellett. Az interjú kitért az EU-csatlakozás hatásainak a megítélésére. A megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy a magyar állattenyésztés veszített az EU-csatlakozással. Az EU csatlakozás után a külföldről növekvő mértékben beáramló termékek éleződő versenyhez vezettek, az egyre szigorúbb termelési előírások és ezzel járó bürokratikus kötelezettségek pedig olyan terheket rónak az állattartókra, amelyet csak nehezen vagy egyáltalán nem tudnak teljesíteni.
A primer kutatásommal kapcsolatban két hipotézist fogalmaztam meg. Az egyik, hogy a „Az Észak-alföldi régióban a társas vállalkozásoknál nem várható az állatállomány további csökkenése”. Ennek vizsgálatára az interjú jövőképre vonatkozó kérdései adtak választ, mely által bizonyosságot nyert a hipotézis. A másik hipotézis, hogy „Az Észak-alföldi régióban az egyéni gazdaságok egyéb jövedelemszerzési lehetőségek hiányában továbbra is kötődnek az állattartáshoz”. A jövőbeli terveiket illetően egyik válaszadó sem tervezi állatállományának teljes felszámolását (egyébként a részleges felszámolással is csökkenhet az állatállomány). Az állattenyésztésben érdekelt egyéni gazdaságok alapvető motivációja a jövedelemszerzés mellett az állat szeretete és a hagyományok ápolása, valamint a családi tradíciók folytatása.
Az interjú során bizonyosságot nyert a már a szakirodalmi részben is feltárt probléma, hogy a magyar agrárszereplők uniós felkészültsége elmaradt a kívánatos színvonaltól. A gazdálkodók nem készültek fel az éleződő versenyre. A magyar állattartók versenyhátrányba kerültek, aminek következtében országos szinten számos gazdaság felhagyott a termeléssel. Az általam megkérdezett állattartók azonban nem tervezik az állomány felszámolását. Megjegyzendő, hogy fejlesztés, összefogás és a hatékonyság javítása nélkül a magyar állattartók versenyképessége tovább romlik. SUMMARY
My study analyses the change of the farm structure of the Hungarian agriculture, particularly the animal husbandry.
During the secondary studies the situation of the Hungarian agriculture was presented between 2000 and 2010, furthermore the changes in the structure of economy were introduced in Hungary and in EU member states. Considering EU states Hungary is among the countries with relatively advantageous ecological capacity. Approximately 60% of the country is productive land area, among EU countries only Denmark and Great Britain have a higher rate. Hungary shares not more than 3% of the whole agricultural area of EU member states, nevertheless the country plays a significant role in the production of some products.
Examining the economy of EU member states it is clear that 80% of the farms have an agricultural area smaller than 10 hectares, 14% are between 10 and 50 hectares and 3% between 50-100 hectares. The rate of farms with an area over 100 hectares is only 3%, meanwhile these farms use 50% of the agricultural area. We can say the Hungarian farm structure in unique within the EU, as 87% of the farms manage on an area smaller than 5 hectares, while rate of the farms of over 50 hectares is small. Also these numbers support the fragmented farm structure allowing that when reviewing farms the measure of economic threshold is very law considering the Union’s level. It can be attributable that the concept of farms significantly differs from the definitions used in goods-producing industries. The Hungarian Central Statistical Office (KSH) also includes countryside households in the concept of farming, therefore the agricultural firms (goods-producing farms) are lost in this database. By the examination of the data of General Structure Surveys from the year 2010 it is clear that Hungary would even correspond to the 98% coverage even if the minimum level would be set at 1 hectare. In this case the number of examined farms would decrease by 415 219 private farms and agricultural companies (72% of private farms and 0.4% of companies would be out of the concept of being a farm). Based on the data by Farm Structure Survey of KSH from the year of 2010 the number of farms managing in a territory under 1 hectare is 415 219 while the size of productive land area used by them is merely 84 567 hectares. During the determination of economic threshold also political motivations could have a role, namely instead of output the number of farms is the priority. The gross output and gross added value reflect efficiency much better than the number of farms.
Originated from the nature of economic reform after the end of the communist regime an inconsistent dual economy was formed. Between the large number of smallholders and few large agricultural companies (with dominant role) the strong segment of small and middle-size companies is missing. Several smallholders started their activity after 1990, but their numbers started to decrease at about the turn of the millennium and this tendency continues until today. This can be explained with continuous concentration and the disappearing of incapable smallholders. In Hungary in great majority the senior age-group over 55 years make agricultural activity, mainly in private farms. At the turn of the millennium the rate of smallholders over 55 years was 49.9%, in 2010 this number was 57.4% that forecasts that the Hungarian agricultural society is becoming older. Even though the primary task of agriculture is food production we cannot forget that this sector also ensures the carrying capacity of the countryside, holds and generates workplaces moreover protects the landscape and the environment. Consequently, despite the unfavourable output and efficiency index of the private farms compared to companies, they still play a significant role in Hungary’s agriculture.
By the analysis of the farms concerning their production type it turns out that between 2000-2010 the rate of plant producing farms remained the highest in both farm category, moreover their rate increased with approx. 10-10 percent point. In 2010 quasi half of the private farms and agricultural companies were in this farming type. Main reason for this process is that the Common Agricultural Policy (CAP) primarily supports the cropping of GOFR plants. The rate of mixed agricultural enterprises slightly increased at agricultural companies while it decreased at private farms, the measure of decreasing was the same as the increase in plan/crops production private farms (certain part of mixed agricultural enterprises ceased the animal husbandry and changed to the more profitable plan production profile). In the livestock farming the proportion of private farms remained at 22%, while in case of agricultural companies this value decreased at 5.5% (from 9.6%). However, the two third of livestock is owned by agricultural companies. The type of farms which perform agricultural services is considered unique (0.1%), the quantity of these farms has been decreased approximately by 60% at agricultural companies. In these days, examining all private farms reveals that by the relevant decrease in the number of farms, in relation to objectives of production, in the examined period, the proportion of farms that intend to produce only for personal consumption was almost unchanged (60.2%). Contrarily the proportion of farms producing primarily for sale there was increased more than twice (19.5%), whilst the rate of farms that sell the products exceeding personal consumption was decreased by 12%. Consequently the focus by commercial objective starts to shift towards production of goods promoted by rearrangement of evolving farms which sale the exceeding products.
In the analysis the agriculture and farm structure of the Northern Great Plain were described. Concerning professional literature elaboration a hypothesis was drawn up. Based on the examination my hypothesis “The decline in livestock is likely to continue at the expense of self-sufficient and partly goods-producing farms” has been partially verified.
The basis of my primary research was composed of 60 semi structured deep interviews made on the Northern Great Plain. During the primary research the opinion of the private farms and agricultural companies concerning the situation of the Hungarian animal husbandry, their sector and their prospective has been revealed. Based on the answers and professional literature data the SWOT analysis and the problem tree of private farms and agricultural companies have been elaborated. The main problem was the decrease in competitiveness of the animal husbandry sector. The main reasons – verified unequivocally by the interviews – are the vulnerable economic environment, beside the low profitability, and political and social problems. The interview included the evaluation of effects of EU accession. The major part of respondents suppose that the Hungarian animal husbandry suffered a loss with EU accession. After the EU accession the growing quantity of imported products caused an intensifying competition, the tightening production requirements and the related administrative obligations mean a liability for the animal holders that can be fulfilled only in part or absolutely can not be fulfilled.
Concerning my primary research two hypothesis were drawn up. One of the hypothesis is that “At agricultural companies the further decrease in livestock is not expected on the Northern Great Plain”. It was answered by the questions regarding vision which verified the hypothesis. The other hypothesis is that “The private farms, lacking the resources for other incomes are still bound to animal husbandry on the Northern Great Plain”. In relation to their future projects none of the respondents plans the total liquidation of livestock (the livestock can be reduced by partial liquidation). The basic motivation of private farms involved in animal husbandry beyond the obtaining of revenues is liking animals, maintain traditions and to continue family traditions.
During the interview the problem described in the professional literature part was verified, that the competence of Hungarian agricultural operators for EU accession, have not reached the necessary level. The farmers were not prepared for the intensifying competition. The Hungarian farmers had a competitive disadvantage, consequently several farms terminated the production on national level. Notwithstanding the interviewed farmers do not intend the liquidation of livestock. It should be noted that, in lack of development, cooperation and improvement of efficiency the competitiveness of Hungarian farmers further decreases.