Dolgozatomban az Európai Unió környezetvédelmi politikájával, a környezetvédelem gazdaságra gyakorolt hatásával és részletesen az egyik legfontosabb és legösszetettebb gazdasági szabályozó eszközzel, a szennyezési jogok piacával, illetve annak egyik gyakorlati megvalósításával, az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerével az EU ETS-sel foglalkozok. Rövid elméleti bevezető keretében áttekintem a környezetvédelem néhány szabályozási lehetőségét úgy, mint a direkt beavatkozáson alapuló, közvetlen törvényi szabályozást, a piaccal összhangban lévő, ösztönzésen alapuló gazdasági szabályozást, illetve a dolgozat témáját adó piaccal összhangban lévő indirekt szabályozási eszközt, a szennyezési jogok kereskedelmét. Napjainkban igen sok szó esik a szén-dioxid kvóták eladásáról és annak szerepéről a káros anyag kibocsátás csökkentésében. Az üvegházhatású gázok egyre nagyobb arányban találhatók meg a légkörben, amelyek a hőmérséklet emelkedéséhez, gyakori erdőtüzekhez, a tengerszint emelkedéséhez, gyakori aszályokhoz vezetnek, amelyek az állat- és növényvilág mellett az embereket is megviseli. Korunk egyik legégetőbb problémája tehát összeegyeztetni a folyamatos gazdasági fejlődést környezetünk épségének megőrzésével. A felmerült problémára adott egyik válasz a szén-dioxid kvóták kereskedelme, amelynek lényege, hogy meghatároznak egy elfogadható szennyezési szintet és a résztvevő országok között ennek megfelelő mértékű szennyezési jogot, kvótát osztanak szét, amellyel annak megfelelően, hogy működésükhöz mekkora mennyiségre van szükségük, szabadon kereskedhetnek a szennyezési jogok piacán. Az egyik jelenleg is működő, legösszetettebb szén-dioxid kereskedelmi rendszer az EU ETS, amely az indirekt szabályozási eszközökhöz sorolható. A dolgozatban röviden bemutatom, hogy milyen előzmények vezettek az Európai Unió környezetvédelmi politikájában a rendszer megalapításához, illetve, hogy az elmúlt két lezárt és a jelenleg is futó harmadik szakaszban hogyan sikerült megvalósítani a káros üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett célkitűzéseket. Az egyes időszakoknál igyekeztem figyelembe venni az EU ETS-t ért gazdasági hatásokat és azok eredményét, illetve bemutattam, hogy ez Európai Unió hogyan alakította, formálta a rendszert az évek során a nagyobb hatékonyság elérése érdekében. Mivel 2004-ben Magyarország is csatlakozott az Európai Unióhoz, illetve ezáltal annak környezetvédelmi politikájához, a dolgozatban áttekintem, hogy milyen adottságokkal rendelkeztünk/rendelkezünk ezen a területen, és hogy hogyan sikerült átvennünk a szabályozásra vonatkozó előírásokat.