Az élelmiszeripar leggyakrabban fogyasztott termékei a kenyérfélék, melyek minden nap részét képezik az étrendünknek. A fogyasztók viszonyulása a pékárukhoz azonban rengeteget változott az elmúlt évtizedekben, a rendszeres vásárlók közül, egyesek erősen szelektálnak, mások akár táplálékallergia végett teljesen száműzni kényszerülnek az asztalukról. Egyre jobban előtérbe kerül az a szemlélet, hogy a nap, mint nap elfogyasztott élelmiszer nem csupán a létfenntartást szolgálja, hanem az egészségmegőrzést és a rendszeres jó közérzet fenntartását is. Szélesedik azon fogyasztók köre is, akik vásárláskor a funkcionális élelmiszereket előnyben részesítik. A funkcionális élelmiszer meghatározás alatt olyan élelmiszerek értendőek, melyek aktívan segítik egészségünk fenntartását, helyreállítását, a szubjektív egészségérzetet növelik, a közérzetet és az életminőséget javítják és ezen felül bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát is csökkentik. Diplomadolgozatomban a boltok polcain megtalálható és az általam készített egészségtámogató, inulinnal, utifű maghéjjal (psyllium husk) és lenmaggal dúsított cipók élelmi, nyersrost és fehérjetartalmát vizsgáltam. További nemzetközi tanulmányokban megtalálható kenyerek élelmi rost adatait dolgoztam fel, melyek jótékony élettani és technológiai hatásuk által, funkcionális élelmiszerekben is felhasználhatóak, mint például a béta-glükán, karboximetil-cellulóz, szentjánoskenyérmag liszt, glüko-oligoszacharid és a bél mikroflórája szempontjából kedvező, prebiotikus tulajdonságú inulin. A felsorolt élelmi rost kategóriájába tartozó értékes összetevők külön-külön is kedvező hatással bírnak szervezetünkre, ezen kívül további kedvező technológiai hatásokkal is rendelkeznek.