Az intraoperatív hipoxia elkerüléséhez alkalmazandó optimális lélegeztetési stratégia egytüdős lélegeztetés során a mai napig vita tárgyát képezi. Sokáig tartotta magát az a nézet, miszerint az alacsony légzési térfogat PEEP nélküli használata rontja az oxigenizációt és az ismétlődő recruitment manőverek alkalmazása jelentős mértékben növelik az ALI incidenciáját. Egyre több adat van azonban arra vonatkozóan, hogy a recruitment manőver alkalmazása nem káros a tüdőre és az oxigenizációt is jelentősen javítja. Azonban az alacsony TV használatának sem az artériás-, sem az agyi oxigenizációra kifejtett hatása nem tisztázott. Jelenleg arra vonatkozóan sincs egységes állásfoglalás az irodalomban, hogy OLV alatt az EtCO2-t vagy a PaCO2-t kell figyelembe venni és normál tartományban tartani az lélegeztetés vezérléséhez egytüdős lélegeztetés során.
Vizsgálatainkban egyrészt különböző légzési térfogatok alkalmazásának artériás oxigenizációra, intrapulmonális shunt frakcióra és légzésmechanikai paraméterekre kifejtett hatását tanulmányoztuk egytüdős lélegeztetés során. Másrészt az EtCO2 vezérelt és a PaCO2 vezérelt lélegeztetés artériás oxigenizációra kifejtett hatását is megvizsgáltuk. De tanulmányoztuk a normokapnia hatását az agyi oxigenizációra is OLV alatt. Végül pedig egy új eszköz alkalmazását vizsgáltuk betegekre jellemző egyéni anatómiai tényezők szempontjából. Eredményeinkből kitűnik, hogy a tüdőprotektív lélegeztetési stratégia egytüdős lélegeztetés során biztonságos oxigenizációt biztosít alacsony légúti nyomások mellett. A PaCO2 vezérelt lélegeztetés az artériás normokapnia fenntartásával jobb oxigenizációt biztosít, mint a hagyományos, EtCO2 vezérelt lélegeztetés. Ráadásul normokapnia esetén az agyi oxigenizáció is megfelelően biztosított. Ez-Blocker alkalmazása során esetén pedig megállapíthattuk, hogy a behelyezés gyorsaságát a tracheobronchiális rendszer anatómiája nem befolyásolja.

The optimal ventilatory strategy used to prevent the intraoperative hypoxia during one-lung ventilation is still subject to debate. Based on the results of previous studies it was thought that the use of low tidal volumes without PEEP and repeated use of the recruitment maneuvers significantly increases the incidence of ALI and deteriorates oxygenation. Recently more and more data confirms that these maneuvers are not harmful and improve oxygenation. There is nonetheless little evidence that the use of low TV during OLV will fail to provide adequate arterial oxygenation or worsen intra-pulmonary shunt. There is no evidence that during OLV the EtCO2 or PaCO2 should be kept in the normal range. The purpose of the first study was to compare the effects of low and high TV, without analyzing the independent effect of PEEP, on arterial oxygenation, shunt fraction and ventilatory mechanics during OLV. The aim of the second work was to test whether different ventilatory strategies to maintain EtCO2 or PaCO2 in the normal range during OLV have any impact on arterial oxygenation. In the third study we intended to investigate the influence of the ventilatory strategy with a low TV with maintanance of arterial normocapnia during OLV on cerebral blood flow and cerebral oxygen saturation. Finally we intended to assess how individual variations of the tracheobronchial anatomy influence the insertion times and the amount of air necessary for proper inflation of the EZ-Blocker cuffs. A protective ventilator strategy for OLV during lung surgery, with such a reduced TV provides a safe arterial oxygenation, as compared to higher TVs. The PaCO2 driven OLV- results in significantly higher PaO2 than EtCO2 driven OLV does. OLV does not result in clinically relevant decreases in cerebral blood flow and cerebral oxygen saturation during application of lung protective ventilation if normocapnia is maintained. Anatomical variations possibly do not influence proper insertion of and blocking by the EZ-blocker.