Miben más egy közigazgatási szervezet, mint egy gazdasági? Milyen speciális jellemzőkkel határozhatóak meg, amelyek a vállalati szférában nem ismertek? Van-e alternatíva a közigazgatás szervezeti struktúrájának kialakításakor? Többek között ezek a kérdések fogalmazódtak meg bennem a kutatásom kezdetén. Úgy gondolom, hogy a közigazgatási szervezetek egy sajátos kategóriát alkotnak, melyek elkülöníthetőek más szervezeti típusoktól. Így a feltett kérdésekre szeretnék választ adni, hogy mivel indokolhatóak ezen eltérések. Egy szervezetekkel foglalkozó dolgozat véleményem szerint nem kerülheti meg a szervezetelméletek áttekintését. Épp ezért magam is tárgyalom a különböző iskolákhoz tartozó modelleket, azok jellemzőit, előnyeit, hátrányait, mely által elkülöníthetőek, s akár modellként szolgálhatnak a közigazgatás számára. Legnagyobb hangsúlyt a Weberi modell kifejtése kapja, hiszen a közigazgatási szervezetek máig ható alapjellemzőit foglalta össze Weber. A következő részben már valóban a szervezeti struktúrák kerülnek tárgyalásra. A szervezeti struktúrák jellemzőit, majd azok alap modelljeit mutatom be, törekedve arra, hogy a mai közigazgatásból példát is hozzak rájuk. Ezen rész fontossága szerintem abban áll, hogy a szervezet strukturális jellemzőinek ismeretében könnyebben megérthetővé válnak azok a folyamatok, melyeket akár mi is tapasztalhatunk munkahelyünkön, legyen az a vállalati szférában vagy a közigazgatásban. Az utolsó nagyobb fejezetben a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal szervezeti struktúráját ismertetem, a korábban már bevezetett fogalmakon keresztül. Azért esett a választásom e hivatalra, mivel kialakítása az elmúlt pár évben történt meg, így egyfelől aktuálisnak mondható a vizsgálat esedékessége. Másrészt a szervezet kialakítása nem szokványos, jelentős integráció útján jött létre, mely egy igen nagy szervezetet teremtett. A jellemzők ismertetése inkább leíró jellegű, mint sem elemző. Ez abból adódik, hogy a hivatallal kapcsolatban belső anyagok nem voltak elérhetőek, a rendelkezésre álló szervezeti és működési szabályzat pedig jogi jellegű. E fejezetben a közigazgatás szervezetének sajátos jellemvonásait tárgyalom. Majd röviden áttekintem a kormányhivatalok kialakítását. Megvizsgálom az egyes szinteken álló vezetők pozícióját, hatás- és feladatkörüket, szervezeti szerepüket. Bemutatásra kerül a Kormányhivatal törzshivatalának, szakigazgatási szerveinek és a járási hivatalainak az irányítása és vezetése. Továbbá az egyes diviziók és funkcionális szervezetegységek rendszerét szeretném láttatni, szervezeti ábra segítségével is. Másrészt a szervezet jellemzése során utalok az elméleti alapoknál tárgyaltakra, összevetve az egyes elméleti és gyakorlati tapasztalatokat. Mivel egy viszonylag új szervezetről beszélhetünk, így vizsgálom a lehetséges problémákat és azok megoldási korlátait. Továbbá a jelenleg is zajló közigazgatás fejlesztési reform szervezeteket érintő elemeit is bemutatom. Úgy vélem, hogy e jellemzők a mai közigazgatás egész szervezetére is vonatkoztathatóak. Végezetül a dolgozatom tartalmi összefoglalása következik, melynek célja a specifikus jellemzők feltárása, a problémák ismertetése és az eddigi reformok nem kellő megvalósításának ok-okozati értékelése.