Giant reed (Arundo donax L.) is a tall perennial rhizomatous grass (Poaceae family). Arundo donax L. is indigenous to the Mediterranean region, but different sources suggest that Arundo was introduced to the Mediterranean region from subtropical parts of the world. Under natural site conditions Arundo donax L. is usually found along river banks, creeks and generally moist soils. Under optimal growth conditions, giant reed can reach 14 m height, growing in many-stemmed. Giant reed has a widespread network of rhizomes under the soil surface, 5- to 30 cm in depth. The fibrous roots originating from the rhizomes are able to grow into the soil to 5 m in depth in certain moist soils, whereas, most roots are more than 100 cm long. The present study on Arundo donax L. (giant reed) was pioneer report highlighting its phytoremediation potential when grown in red mud containing high pH, EC and trace metals. The height and biomass of giant reed are positively affected by red mud and addition of red mud to soil (S3) by ratio 1:1. The plant was capable of transferring the metals absorbed into the shoot to give higher translocation factors especially with Ni. The ability to accumulate metals in the stalk and leaves above the root concentration is a positive indicator of its potential capacity to serve as a phytoremediation. The plant being not consumed by animals, it might serve as an effective phytoremediation plant. Giant reed has improved some soil quality indicators such pH, EC, OC, microbial counts and soil enzyme activities. Here, we show that giant reed is one of the most promising red mud phytoremediation plants that have huge capacity to uptake not only one type of metals but also different types of metals from polluted soils with significant rates. In addition, the present study on giant reed focuses on its ability to restore and recover soil ecosystems after exposure to high teperature such as bushfires. In addition, giant reed showed considerable potential for recovering red mud affected soils. The cultivation of giant reed increased activities of most soil enzymes, especially dehydrogenase, urease, and catalase. In addition, cultivation of giant reed enriched soil NPK and decreased electrical conductivity (EC) after autoclaving. Concerning soil organic carbon (SOC), no big changes were detected since the experiment was done without any addition of inorganic fertilizers. Biomass production of giant reed was higher in red mud-contaminated samples compared to autoclaved soils. In summary, giant reed appears to be a good candidate species to restore ecosystems in wetland and marginal soils, while at the same time generating feedstocks for the production of bioenergy.Az olasznád (Arundo donax L.) magasra növő, évelő, rizómás fűféle (Poaceae család). Az Arundo donax L. a Mediterráneumban őshonos, de különböző források szerint az Arundo-t a világ szubtrópusi területeiről vitték be oda. Természetes körülmények között az Arundo donax L.-t általában folyómedrek, patakok mentén és nedves talajokon találhatjuk meg. Ha növekedésének megvannak az optimális feltételei, akkor a 14 méteres magasságot is elérheti, és sok szárat növeszt. Az olasznádnak szélesen elterülő rizómahálózata van a talajfelszín alatt, 5-30 cm mélyen. A rizómából eredő rostos gyökerek bizonyos nedves talajokba akár 5 méterre is lehatolhatnak, és legtöbbjük hossza meghaladja a 100 cm-es hosszúságot. Munkánk úttörőnek mondható abból a szempontból, hogy leírta a magas pH-jú, elektromos vezetőképességű és nyomfém-tartalmú vörösiszapon növő Arundo donax L. (olasznád)-ban rejlő fitoremediációs potenciált. Az olasznád magasságát és biomasszáját a vörösiszap és az 1:1 arányú vörösiszap-talaj keverék pozitívan befolyásolta. A növény képes volt a hajtásába felvett fémek átalakítására, a transzlokációs faktorok nagyobbak voltak, különösen nikkel esetében. Az a képessége, hogy fémeket tud akkumulálni a szárában és leveleiben a gyökérbeni koncentráció fölötti mértékben, pozitív indikátor fitoremediációs potenciáljára nézve. Az olasznád olyan talajminőség-indikátorokat javított, mint pH, elektromos vezetőképesség, szervesanyag-tartalom, mikrobaszám és talajenzim-aktivitás. Azt találtuk, hogy az olasznád egyike a legígéretesebb vörösiszap-fitoremediációs növényeknek, mely nagy kapacitással bír többféle fém jelentős arányú felvételére szennyezett talajokból. Mindemellett, ez a tanulmány az olasznádnak arra a képességére is fókuszál, hogy a növény képes a magas hőmérsékletnek, pl. erdőtűznek kitett talajökoszisztémák helyreállítására is. Az olasznád ezen kívül jelentős potenciált mutatott a vörösiszap által megváltoztatott talajok helyreállítására nézve is. Az olasznád termesztése olyan talajenzimek aktivitását növelte meg, mint dehidrogenáz, ureáz és kataláz. Emellett növelte a talaj NPK-tartalmát, és csökkentette elektromos vezetőképességét (EC) autoklávozás után. A szerves széntartalom (SOC) tekintetében nem történtek nagy változások, mivel a kísérletet szervetlen műtrágya adása nélkül kiviteleztük. Az olasznád biomassza-produkciója a vörösiszap-szennyezett talajokban nagyobb volt, mint az autoklávozottakban. Összefoglalva, az olasznád megfelelő jelöltnek tűnik abból a célból, hogy a vizes élőhelyek és marginális talajok ököszisztémáinak helyreállításában fel lehessen használni, miközben a bioenergia-előállítás számára nyersanyagot lehet belőle létrehozni.