"Az igazságügyi genetika, mint különálló tudományterület, nagykorú lett. Ez a nagykorúság nemcsak abból fakad, hogy törvényszéki eljárásban genetikai vizsgálatot először 28 évvel ezelőtt, 1985-ben alkalmaztak Angliában, hanem abból is, hogy mára a világ szinte minden országában, Norvégiától Új-Zélandig, az USA-tól Japánig az igazságszolgáltatás szerves részét képezi. A világ számos állama, az európai országok többsége az ujjlenyomat adatbázisokhoz hasonló, ún. nemzeti bűnügyi DNS-nyilvántartásokat állított föl, ahol a bűncselekmények helyszínéről származó, be nem azonosított biológiai nyomok DNS-információja mellett akár több százezer bűnelkövető DNS-mintázatát is őrzik. Az igazságügyi genetika, mint alkalmazott tudományág segítséget nyújthat bűncselekmények felderítésében, származás-megállapítások során (pl. apasági tesztekben), valamint ismeretlen személyazonosságú holttestek, emberi maradványok beazonosításában. A molekuláris biológiai technológia és az informatika, szédítő fejlődésével azonban már napjainkban lehetővé vált, hogy a törvényszéki genetikai módszereknek az előbbiekben említetteknél szélesebb körű felhasználása. Az egyik ilyen terület a személyazonosság DNS-sel történő megállapítása, a másik ezzel összefüggésben lévő lehetőség az adott személy bizonyos tulajdonságainak (nem, kor, szemszín, testfelépítés, egészségi állapot, stb.) a személy DNS-mintájából történő kiolvasása. Ez utóbbi két terület azért is olyan izgalmas és egyben potenciális veszélyekkel terhelt, mivel a vizsgálatra alkalmas DNS-minta származhat a célszemély akár egyetlen sejtjéből is. Csak szemléltetésképpen, tüsszentéssel több millió sejtet juttatunk a környezetünkbe, cigarettacsikkünkön, de még akár ujjlenyomatunkban is található a vizsgálatokhoz elegendő mennyiségű DNS . Amint az ismeretterjesztés és a média jóvoltából a társadalom széles rétege értesül ezekről a lehetőségekről és kockázatokról, valószínű, hogy a kutatók, jogalkotók, politikusok, vallási, gazdasági, és civil szervezetek között hasonlóan éles hangnemű, etikát és jogot érintő viták folynak, olyanok, mint amilyet az ember klónozása körül is tapasztalhatunk." A szakdolgozatom célja, hogy rövid betekintést engedjen a büntetőjogi vonatkozású DNS adatbázisok szabályozásának fejlődéstörténetébe,és azok büntetőeljárás során történő felhasználásának lehetőségeibe.