A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) hazánkban egy jó ideig, mint vándorlepke volt csak ismert, miután a mediterrán területekről időszakosan betört hazánkba. Első jelentősebb megjelenése a ’90-es évek elején, 1993-1994-ben történt. A lepkefaj következő nagy rajzása ezután 2003-ban volt, itt már hazai áttelelését is bizonyítottnak látták. A kártevő rendkívül polifág, hazai kultúrnövényeink közük soknak jelentős kártevője, de a legjelentősebb kártétele kukoricán figyelhető meg. A klíma változása következtében elterjedési területe egyre inkább északabbra tolódik, mivel hazánk időjárási viszonyai is egyre melegebbé, aszályosabbá válnak, lehetővé téve így annak megtelepedését hazánkban. A felsorolt okok miatt egyre fontosabb a faj hazai megfigyelése, rajzásának nyomon követése az ellene történő védekezésben. A kártevő elleni védekezés az előrejelzésben rejlik, ugyanis az idősebb lárvák rejtőzködő életmódúak, így ellenük a védekezés már nehézkessé válik. A rajzásának megfigyelésére eddig feromon csapdákat alkalmaztak, ezekkel azonban az a probléma, hogy kizárólag csak a hím egyedek befogására alkalmasak. A nőstény egyedek egyedszámáról ez által nem kapunk képet, ami a védekezésben azonban igen fontos lenne. A probléma megoldására a MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében illatanyagokat tartalmazó csapdák használatát, fejlesztését tűzték ki célul. A nőstények fogására így olyan növényi illatanyagokat kezdtek el szintetikusan előállítani, fejleszteni, amik segítségével a nőstények fogási hatékonysága növelhető.