A vámunió az integrációs formák fejlődési szakaszában a szabadkereskedelmi övezetnél szorosabb kapcsolatot jelent, mivel övezetén belül a kereskedelem liberalizált, de harmadik országokkal szemben már közös külső vámokat és kereskedelempolitikát alkalmaznak a tagállamok. Létrehozását követően a tagállami vámhatóságok legfontosabb és elsődleges feladata a belső piac védelme és ezzel az európai uniós gazdaság zavartalan működésének biztosítása vált. Ezen kereskedelem szabályzó tevékenység elősegítése érdekében a vámhatóság a vámellenőrzések eszközrendszerét használja fel, mely egyrészt vámhatósági kötelezettség, másrészt végrehajtott egyedi intézkedések sora, melyek jelentősége megkérdőjelezhetetlen, éppen ezért döntöttem diplomamunkám megválasztása során a vámellenőrzések elemző bemutatása felöl. Diplomamunkámban nem csak az áru specifikus, hanem kiemelten az ügylet specifikus ellenőrzéseknek szenteltem figyelmet. Részletesen bemutatom, a vámellenőrzések típusait azok sajátosságait, és a vámellenőrzések szankciórendszerét, ezen ismertetés során különös hangsúlyt fektettem az utólagos jellegű ellenőrzések tárgykörére. Ennek indoka azon megfigyelhető folyamat, hogy az Európai Unió által megfogalmazott irányvonal szerint a vámhatósági tevékenység – alapeljárások tekintetében – az e-vámeljárások felé helyeződik át, így a szakterület jelentősége preventív szempontból egyre nagyobb jelentőséggel bír, tovább ezen a területen mutatkozik meg a magyar és az európai uniós vámjogi szabályozás közötti legjelentősebb különbözöség az alkalmazott kettős ellenőrzési rendszer (audit-nem audit jellegű ellenőrzések) és a lezárt időszak keletkezése tekintetében. Le kell azonban szögezni, hogy diplomamunkám nem foglalkozik az optimális vám tételének–, és a vámokkal kapcsolatos makrogazdasági összefüggések vizsgálatával, célja, az hogy a magyar vámhatóság vámszakmai ága által biztosított bevételeket, személyi állomány szerkezetében, és az ország (harmadik országokkal folytatott) külkereskedelmi sajátosságait elemezve, más tagállami vámhatóságokkal összefüggéseiben megvizsgálja, és ez alapján a szakterület vonatkozásában javaslatokat, valamint lehetséges jövőbeli irányvonalakat fogalmazzon meg. Kutatásom célterülete a vámellenőrzések eredményeként bevételezett összegek és a gazdasági folyamatok közötti összefüggések vizsgálata ált, meg kell jegyezni, hogy a nem kívánt hatásokat az ellenőrzési-, valamint a kockázatkezelési rendszer hatékony alkalmazásával a vámhatóságok tompítani tudják azonban a függetlenedés elérése természetesen lehetetlen. Az utólagos jellegű ellenőrzések alkalmazásával és a jogkövető gazdálkodói magatartás kikényszerítése útján, azonban a bevételi ingadozások részben kiküszöbölhetők. Az, hogy egy tagállam eredményesen alkalmazza-e ezen ellenőrzés típusokat, nem feltétlen a bevételi mutatókban jelentkezik, sokkal inkább a megállapítások arányának változásában, az ellenőrzések munkaóra igényében, és a személyi állomány összetételében. Ezen közvetett mutatók vizsgálata során megállapítottam, hogy bár a magyar vámhatóság személyi állományának aránya feladatok szerinti összetétele közel sem ideális – a végrehajtó állomány csekély aránya következtében – ennek ellenére eredményeiben megelőzi regionális társait. Az e-vámeljárások, fontos megjegyezni, hogy az elektronikus vámeljárások bevezetése eredményeként az ellenőrzési bevételek csökkenő tendenciát mutatnak. Ezen tendencia nem csak az ellenőrzési szakterület preventív feladatának, hanem a vámigazgatási bírság jogintézményének is egyértelműen köszönhető. Az utólagos ellenőrzések vonatkozásában alkalmazott kockázatelemzések során a magyar vámhatóság nem vesz figyelembe társadalmi-gazdasági mutatókat annak érdekében, hogy bizonyos vámszervek leterheltségét csökkentse. Így joggal merült fel az a kérdés, hogy vannak-e olyan mutatók melyeket érdemes lehet a kiválasztások során végzendő kockázatelemzés során figyelembe venni. Az adatelemzésem során egyértelműen kijelenthető, a válasz igen, mely számszerű adatokra elemzésemben mutatok rá. Elemzésemmel rámutattam a vámszakterület, azon belül a vámellenőrzések stratégiailag fontos szerepére, és arra, hogy a szakterület személyi állománya tekintetében jelentkező rendkívül magas elvárásokra, - melyek alapján nem csak a magyar állam, hanem a közösség által támasztott követelményeknek is meg kell felelniük - annak érdekében, hogy biztosítsák az Európai Unió vezető szerepét a világgazdaságban.