Mit ér az olyan repülőgép, amely nem képes meghibásodás nélkül végrehajtani a repülést? Mit ér az olyan mezőgazdasági gép, amely képtelen a vele szemben támasztott feladatoknak eleget tenni, vagy az olyan gépkocsi, amely nem használható teher-, illetve személy-szállításra? A modern orvostudomány széles körben használ különböző fajtájú műszaki eszközöket mind diagnosztikai és kutatási célokra, mind pedig a műtétek folyamán és után végzendő fontos feladatok végrehajtására. Ezekkel szemben különösen magasak a követelmények, mivel a működésük közbeni hiba — mondjuk egy szívmotoré szívműtét esetén — halálos következménnyel járhat. Mindennapi életünkben számos olyan példával találkozhatunk, amelyben a termék minősége nagyon fontos. A tudományág, amely azokat az általános módszereket és eljárásokat tanulmányozza, amelyeket a működtetés ideje alatti maximális hatékonyság biztosítására a termékek tervezése, készítése, átvétele, szállítása és felhasználása során be kell tartani, valamint kidolgozza a berendezések minőségének számítási módszereit ismert minőségi mutatók alapján, a megbízhatóságelmélet elnevezést kapta. A megbízhatóságelmélet megállapítja a berendezésekben fellépő meghibásodások keletkezésének törvényszerűségeit és előrejelzésének módszereit; keresi a termékek megbízhatóságának növelési lehetőségeit a tervezés és az azt követő előállítás során, valamint a megbízhatóság fenntartását segítő eljárásokat, a tárolás és felhasználás ideje alatt; kidolgozza a termékek megbízhatóságának ellenőrzési módszereit és a megbízhatóság ellenőrzésére nagy termelési tételek átvételekor alkalmazandó eljárásokat, a megbízhatóságelmélet vizsgálja a termelés minőségének számszerű mutatóit. Kétségtelen, hogy a megbízhatóságelmélet komplex tudományág, amelynek vizsgálata elsősorban mérnökök, fizikusok, kémikusok és közgazdászok hatáskörébe tartozik. Számos kérdése azonban lényegében matematikai jellegű, és megoldása egyrészt már ismert matematikai módszerek alkalmazását, másrészt újak kidolgozását igényli.