Témám kiválasztásának háttere az a társadalmi aggály, hogy a kétharmados többséggel szét lehet feszíteni a hatalommegosztásra alapuló demokrácia kereteit. Vajon mennyire van veszélyben a demokratikus államberendezkedés? Az Alkotmánybíróság kellő teret és jogosultságot kap arra, hogy korlátok közé szorítsa az állami hatalomgyakorlást? A magyar alkotmánybíráskodást két síkon lehet értelmezni. Az első az elméleti oldal, amelynek alapja a jogforrási rendszer, az anyagi jog. A második a gyakorlati sík, ami az anyagi jogra alapozott eljárási, jogalkalmazási tevékenység, az alkotmánybíráskodás. Dolgozatomban e két nagy terület elemzésével kívánok választ adni a feltett kérdésekre.