De vajon mi a büntethetőség legalsó korhatára? Mikortól büntethető egy gyermek? Ezekre a kérdésekre szerettem volna választ kapni, sőt a téma mélyére ásni. Az anyaggyűjtésem folyamán, nem csak ezekre a feltevésekre kaptam választ, hanem rengeteg információval lettem gazdagabb, amit a dolgozatomban is részletesen kifejtek. Például, hogy milyen büntetési nemek alkalmazhatóak a kiskorúak esetében és hány évi szabadságvesztésre ítélhetőek. De túllépve a Btk. szabályrendszerét, azt is megpróbálom kifejteni, hogy milyen tényezőknek, hatásoknak kell érnie egy fiatalt ahhoz, hogy a bűnelkövetésre adja a fejét. Gondolok itt a rossz családi körülményekre vagy szegénységre. Továbbá az előzményeket is szeretném kifejteni, azaz hogy melyek voltak azok az első magyar törvények, amelyek már tartalmaztak szabályokat a fiatalkorúakra vonatkozóan. Nemzetközi kitekintést is szeretnék tenni. Egyrészt egyes nemzetközi dokumentumokat mutatnék be, amelyek tulajdonképpen egyfajta iránymutatásul szolgálnak az államok önálló büntetőjogának kialakításában. Másrészt néhány általam fontosabbnak vélt ország fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatási rendszerének lényegesebb vonásait szeretném vázolni. Természetesen nem szeretnék minden részletre kiterjedő leírást adni, mert ez nem közvetlenül tartozik a dolgozatomba, de fontosnak tartom, hogy ez is szerepeljen benne. Így levonhatjuk a következtetéseket, hogy Magyarország büntetőjogi rendelkezései a fiatalokra vonatkozóan mennyire felelnek meg a nemzetközi trendeknek, melyik országéhoz hasonlít, avagy különbözik legjobban. Végül pedig néhány fontosabb statisztikai adatot szeretnék megosztani, amelyből pontosan megtudhatjuk, hogy az elmúlt években hogyan is alakult a fiatalkorú bűnelkövetők száma, amit táblázatban is fogok szemléltetni.