Diplomamunkám témájaként a szektorok munkaértékeinek feltárását választottam, melyet a szektorban dolgozók munkaérték preferenciáin keresztül vizsgáltam meg. Habár nem sok hasonló kutatás volt ebben a témában, mégis aktuálisnak és fontosnak is találom a kutatást és eredményeit. Egyrészt a szektorok munkáltatói képet kaphatnak arról, hogy dolgozóik milyen értékeket tulajdonítanak az adott szektornak, mely egyfajta iránymutatásul szolgálhat a fejlődés terén. Másrészt azért tartom aktuálisnak az adott témát, mert a jelenlegi pályakezdők és álláskeresők az eredmények alapján kiválaszthatják az értékrendjükkel leginkább konszenzusban álló szektort. A téma választásának személyes indíttatása az utóbbiban keresendő. A téma igen összetett volt, hiszen szorosan kapcsolódott a pályaválasztáshoz, a munka és a személyiség viszonyához, valamint a személyiséget jelentősen meghatározó értékekhez, értékrendhez. Dolgozatom szakirodalmi áttekintésében kitértem a magyarok értékrendjét befolyásoló gazdasági és politikai tényezőkre, melyek mai napig éreztetik hatásukat. Természetesen a munkaértékekkel kapcsolatos elméletek és kutatások is bemutatásra kerültek. Végezetül a szakirodalmi feldolgozásban kitértem a magánszektor, a közszektor, valamint a civil szektor jellemzőire, illetve a munkavállalók által preferált szektorra vonatkozó csekély számú kutatásra. A szektorok munkaértékeinek feltárását az ott dolgozókkal kitöltetett munkaérték kérdőíveken keresztül vizsgáltam, oly módon, hogy a Super-féle munkaérték kérdőívet a jelenlegi munkahelyükre vonatkozóan alkalmaztam. Továbbá a munkahely választás motívumait is górcső alá vettem. Összesen nyolcvan kérdőív szolgált a kutatás objektív alapjául. Az eredmények összefüggéseit a kutatás végén alkalmazott szubjektív interjúkkal próbáltam felfedni, mely során a három szektor három dolgozójával készítettem interjút. A kutatás eredményei azt mutatták, hogy a dolgozók elsősorban a biztos álláslehetőség motivációjával választották jelenlegi állásukat, mely alól csupán a civil szektorban dolgozók jelentenek kivételt, akiknek az elsődleges szempont az emberek en való segítés volt. A társas kapcsolatok, a változatosság, a kreativitás és a szellemi ösztönzés mind három szektorban a munkaértékek rangsorában az első öt ranghelyen belül szerepel. A magánszektor értékhierarchiájának első ranghelyén a változatosság szerepel, míg a közszektorban a társas kapcsolatok a legcsábítóbbak a dolgozók számára. A civil szektor természetesen elsősorban 65 az altruizmus értékét képviseli. A mindhárom szektor által leginkább elutasított érték az anyagiak voltak. Ez az eredmény hűen tükrözi a napjaink keresetével való elégedetlenséget. A kutatás kimutatta, hogy a civil szektorban dolgozók szeretik leginkább munkahelyüket, ugyanis a munkaértékek (az anyagiakat leszámítva) ebben a szektorban kapták a legmagasabb pontértéket. Ennek magyarázata abban keresendő, hogy a civil szektornál, mint másodlagos munkahelynél, az embereknek jóval nagyobb választási lehetőségük van olyan szervezetet választani, mel ynek értékeivel azonosulni tudnak, míg a főállást biztosító magánszektor és közszektor esetén jelentős korlátok vannak jelen. A civil szektor fejlesztését mindenképpen szükségesnek tartom, hiszen nagyon nagy értékek rejlenek benne. Azonban ez mindaddig nem lehetséges, míg a szektor teljes anyagi kiszolgáltatottságban van az aktuális pályázatoktól. A közszektor igencsak elmaradt a magánszektorhoz képest, melyet azzal magyaráztam, hogy a magánszektorban jóval nagyobb eltérések vannak a dolgozói elégedettség terén, míg a közszektor jóval homogénebb. Ugyanakkor mégis kirajzolódik, hogy a közszektor népszerűsége valóban visszaesett a korábbiakhoz képest, ugyanis a korábban a szektornak tulajdonított stabilitás, biztonság ebben a szektorban kapta a legalacsonyabb értékpontot. Így mindenképpen javallott a kormányzat részéről a szektor stabilitását visszaállító intézkedések véghezvitele. A magánszektor a legheterogénebb szektor a három közül. Óriási különbségek vannak a magánszektor 1-1 munkahelye között. A különbségek ellenére határozottan elutasított értékként a humán érték jelent meg. Úgy gondolom, hogy minden magánvállalkozásnak felelősséget kellene éreznie a társadalom, a jövőbeli generációk iránt, és nem csupán a profit hajhászására törekedni. Mindhárom szektornak vannak előnyei és hátrányai is. Habár elméletben, akárcsak a pályaválasztás, úgy a munkahely megválasztása is szabad döntés, gyakorlatban hazánkban az emberek lehetőségeit igencsak beszűkíti a gazdasági regresszió, valamint a siralmas munkaerőpiaci helyzet. Ennek ellenére a szektoroknak igenis dolgozniuk kell, hogy az előnyeiket kidomborítsák, míg hátrányaikat mérsékeljék.