Samenvatting:In mijn werkstuk heb ik Andreas Burnier en het feminisme in de jaren zestig in Nederland geanalyseerd. Bovendien heb ik laten zien, hoe het feminisme op Andreas Burnier werkte en hoe haar literaire producten op het feminisme terugwerkten. Omdat de schrijver en de tijd in interactie staan, heb ik de maatschappelijke en historische achtergrond van de jaren zestig voorgelegd. In twee grote delen heb ik het eerste hoofdstuk beschreven. Ik heb in het eerste deel de achtergrond van de jaren zestig laten zien; onder andere de toestand en de cultuur van de maatschappij, het politieke leven, de belangrijkste problemen van de maatschappij en het verschil tussen de denkwijze van de jaren vijftig en de jaren zestig. Ik heb me niet enkel met de maatschappelijke achtergrond, maar in de tweede deel ook met het literaire leven van de jaren vijftig en zestig beziggehouden. Ik heb met deze analyse over de verbinding van de maatschappij en de literatuur een nader en universeel inzicht in de jaren zestig gegeven. In het tweede hoofdstuk heb ik me vooral met het onderwerp van mijn analyse, dat is het verband tussen Andreas Burnier en het feminisme, bezig gehouden. Ik heb dit hoofdstuk in vijf eenheden verdeeld. In het eerste deel heb ik over de geschiedenis van het feminisme, de drie golven van het feminisme en de belangrijkste richtingen geschreven, bovendien heb ik de situatie van Andreas Burnier in de maatschappij bekend gemaakt. In het tweede deel heb ik op Burniers levensweg en haar persoonlijke denkwijze over het feminisme geconcentreerd, op haar aanzichten en meningen over de feministische beweging en op haar rangschikking in het feminisme. In het derde deel heb ik Burniers twee romans laten zien, waarover ik mijn analyse heb geschreven: Het Jongensuur en Een tevreden lach. Ik heb onder andere over de gebeurtenissen en over het belang van de romans verslag gegeven. In het vierde deel heb ik bekend gemaakt hoe het feminisme op Burniers leven heeft uitgewerkt. De drie delen van mijn analyse zijn: haar kindertijd, de tijd tussen haar kindertijd en jeugd en de tijd tussen haar jeugd en volwassenheid. Ik heb door kritieken en artikelen, door haar schrijfwerken en vooral door haar geanalyseerde twee romans haar gevoelens en haar 34 dominerende situaties achter gevolgd en de geschiedenis van haar persoonlijke feminisme vertoond. Tot en met dit deel heb ik over de uitwerking van het feminisme op Andreas Burnier en op haar werken geschreven. In het vijfde deel heb ik daarentegen al Burniers uitwerking op het feminisme en op de maatschappij verklaard. De uitwerking van zo’n persoon, die als een van de belangrijke voorlopers van de tweede feministische golf in de wieg van het feminisme heeft geschreven en met haar reformerende denkwijze en met haar gelijkheidsbeginsel in de jaren zestig een nieuwe visie voor de toekomst heeft gebracht. Burniers werken hebben een belangrijke rol in de feministische literatuur gespeeld. Zij heeft op het idee van de vrouwelijke gelijkheid en op de emantipatie invloed gehad, vooral op de homo-emancipatie. Zij heeft met haar romans niet alleen in het literaire leven, maar met haar essays en artikels ook in het politieke leven iets uitstekend geschapen en de erkenning van het feminisme veroverd. Burniers uitwerking op het feminisme was voelbaar, vooral op de tweede feministische golf, waarin ze met haar werken een soort voorbeeld heeft gegeven. Haar uitwerking was op de denkwijze, zienswijze en openheid van de mensen ook groot. Andreas Burnier heeft met behulp van haar werken aan de verspreiding van het feminisme deelgenomen en zij heeft het feminisme met goed gevolg veel mensen toekomen gedaan. Összefoglalás:Dolgozatom témája Andreas Burnier, kortárs holland író és a feminizmus kapcsolata a hatvanas évek Hollandiájában. Dolgozatomban azt kívánom bemutatni, hogy hogyan hatott a feminizmus Burnier munkásságára valamint hogyan hatottak az író irodalmi munkái vissza a feminizmus irányzatára. Az íróra saját kora mindenkor elkerülhetetlenül hatással van, annak percepciója alól saját magát nem vonhatja ki, ezért szükségesnek érzem a hatvanas évek hollandiai viszonyainak rövid ismertetését. Szakdolgozatom vizsgálódásának első részét két nagy egységre bontom. Az első egység a hatvanas évek főbb társadalmi és a koherens politikai életét kívánja bemutatni, némiképp kitérve az ötvenes évek viszonyaira, hogy az összehasonlítási alapul szolgáljon a következő évtized könnyebb megértéséhez. A második egységben folytatni kívánom a megkezdett gondolatmenetet, mely továbbra is az ötvenes- hatvanas évek idején marad, azonban terepét tekintve megváltozik és az irodalmi életre vonatkoztatva vizsgálom. A dolgozatom első részének célja egy, a hatvanas évekre kialakult viszonyról való minél szélesebb körű, átfogó kép adása. Szakdolgozatom második fejezetében foglalkozom behatóbban munkám fő kérdésével, Andreas Burnier illetve a feminizmus kapcsolatával. Az említett fejezet 5 részre osztható. Az első rész elsődlegesen a feminizmus történetével, a három nagy feminista hullámmal, illetve a feminizmus, mint jelenség főbb irányzataival foglalkozik, valamint ebben a részben kap helyet Burnier társadalmi helyzetének bemutatása is. A második részben szükségesnek érzem részletesen érinteni Burnier élettörténet, mely alapul szolgálhat műveinek könnyebb megértéséhez, valamint irányt mutat kérdésfelvetésem koherenciájához is. Bemutatom a szerző a feminizmussal való személyes kapcsolatát, véleményét és megítélését az adott irányzatot illetően. A harmadik részben részletesen ki kívánok térni a szerző azon két regényére, melynek elemzését témám alapkövének választottam. Az említett regényeket, nevezetesen a Het Jongensuur illetve az Een tevreden lach című műveket, vizsgálom meg tartalmilag, valamint bemutatom szerepüket és fontosságukat elemzésem tárgykörében. A negyedik részben kiemelten foglalkozom a feminizmus erőteljes hatásával, melyet a szerzőre, Burnierre gyakorolt egész élete folyamán. Vizsgálódásom három támpont körül forog, Burnier élettörténetét végigkísérve az író gyermekkora (1), serdülőkora (2) valamint felnőttkora (3) viszonyulásait elemzem. Kiemelt szerepet adok egyrészről az elemzendő két regény kritikai aspektusainak, másrészről a művek érzésvilágának és a szerző életének összekapcsolására, melyen keresztül kívánom bemutatni Burnier sajátos feminizmusát, külön megvizsgálva az intézményes feminizmus hatását Burnier munkásságára. Az ötödik részben perspektívát váltok és Burnier hatását mutatom be a feminizmus irányzatára nézve, nem mellékesen az elkövetkezendő társadalmi generációkra való vonatkozásairól. Zárszóként elmondhatom, hogy dolgozatomnak, érvelésem okán Burniert a második feminista hullám egyik legfontosabb előfutárának nevezhetjük, aki újító gondolataival és sajátos egyenlőség tudatával a hatvanas évek Hollandiájában egy olyan új látásmódot hozott magával, mely egy új jövőkép alapjait teremtette meg. Burnier ugyanis azon túl, hogy munkái kiemelkedő szerepet játszottak a holland feminista irodalomban, aktívan, társadalmi téren is munkálkodott a női egyenjogúságért és mindenekelőtt a homoszexuálisok emancipációjáért, mellyel önmagának elismerést vívott ki és mások előtt példaként állhatott. Véleményem szerint Andreas Burnier nagy hatással tudott lenni a társadalomra látásmód és a gondolkodás szintjén, a hétköznapi emberek valóságosságában és a feminizmus eszmeiségében egyaránt. Ez az, ami igazolja a szakdolgozatom kérdésfelvetésének helytállóságát.